Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek az egyetemi kollégiumi felvételihez

Közel 96 ezer gólya kezdheti a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézményben 2025-ben. Sokuk számára a gólyatáborok, a beiratkozás, az új diákigazolvány intézése és az első tárgyfelvétel mellett az augusztus arról is fog szólni, hogy lakhatást találjanak maguknak, ha olyan egyetemre fognak járni, ami messze van a lakóhelyüktől.

  • Székács Linda

Az albérleteknél jóval olcsóbb, de sajnos csak korlátozott számú hallgató számára igénybe vehető lehetőség a kollégium, ahová az egyetemekhez hasonlóan felvételizni kell.

A kollégiumi felvételi időpontjáról és annak menetéről az egyetemek fognak mindenki számára tájékoztatást küldeni. Annyi azonban biztos, hogy szükségetek lesz bizonyos dokumentumokra, amiket fel kell majd töltenetek a jelentkezési felületre, és amikből aztán pontokat számolnak és eldöntik, hogy kik azok, akik a leginkább rászorulnak a kollégiumi férőhelyre.

Ilyen dokumentum lehet a(z)

  • érettségi bizonyítvány, ha számításba veszik a tanulmányi eredményt,
  • tanulói jogviszony igazolása,
  • keresetigazolás, jövedelemigazolás a szülők havi keresetéről,
  • hatósági bizonyítvány arról, hányan élnek egy lakcímen és az milyen messze van az egyetemtől,
  • tartós betegség igazolása (ha van), három hónapnál nem régebbi

Mindezeken kívül előny a jelentkezés során az is, ha vannak kisebb, még iskolás testvérek, vagy ha valaki sajnos hátrányos helyzetű, vagy árva, félárva.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.