Vagy nem jelentkezett senki, vagy pedig ha jelentkezett is, nem volt elég a teljesítménye a bekerüléshez.
Nem meglepő, hogy bár évről évre meghirdetik őket, olyan ritka nyelvekkel párosított tanári szakok, mint például a bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv tanára történelemmel, fizikával, vagy tulajdjonképpen bármilyen más szakpárral megfelelő számú jelentkező hiányában idén sem indul el az ország legnagyobb pedagógusképző egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
A ritka nyelvek mellett azonban számos olyan szakpár sem tudott idén (vagy idén sem) elindulni, amikre egyébként nagy szükség lenne.
Ilyen például a(z) az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos
Hiába tehát a béremelés, továbbra sem akar senki sem például kémia-fizika szakos tanárnak tanulni az ELTÉ-n, helyette feltehetően valamilyen jobban fizető műszaki területet választottak azok, akik a középiskola alatt jók voltak ebből a két tantárgyból.
Ezt az is alátámasztja, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint idén a műszaki és informatikai szakokra vették fel a legtöbb jelentkezőt (20 890-et), amit a gazdasági képzésekek követnek 19 494 felvett új hallgatóval, majd a pedagógusképzések 14 887 gólyával. Ebbe beletartoznak többek között a gyógypedagógusok, csecsemő és kisgyermeknevelők, tanítók, óvodapedagógusok is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
