Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2025-ös felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.
A legalacsonyabb ponthatár a Miskolci Egyetem van, ahova 402 ponttal be lehet kerülni az osztatlan jogász képzésre. Ezzel szemben az ELTE toronymagasan a legmagasabb ponthatárt húzta ezen a szakon, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követ.
Ilyen ponthatárokat húztak az egyetemek az állami ösztöndíjas osztatlan jogász szakon:
DE-ÁJK: 434
ELTE-ÁJK: 479
KRE-ÁJK: 445
ME-ÁJK: 402
PPKE-JÁK: 469
PTE-ÁJK: 417
SZE-DFK: 420
SZTE-ÁJK: 438
Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.
A ponthatárhúzást itt tudjátok velünk együtt követni:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
