Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Közel 130 ezren izgulnak ma azon, hogy felvették-e őket valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére. Mutatjuk, mely alap- és mesterszakokon a legnagyobb a verseny.
Nincs meglepetés idén sem; a legnépszerűbb alapképzés a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amit jól megszokot módon a pszichológia és a kereskedelem és marketing követ, de idén is benne van a top 10-ben a jogász és a pénzügy és számvitel is.
Mutatjuk, hogy az elsőhelyes és az összes jelentkezők száma alapján melyek az idei felsőoktatási felvételi legkeresettebb képzései:
gazdálkodási és menedzsment
pszichológia
kereskedelem és marketing
jogász
általános orvos
mérnökinformatika
nemzetközi gazdálkodás
ápolás és betegellátás
osztatlan tanári
pénzügy és számvitel
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
Az, hogy egy szakra hányan jelentkeztek azért is fontos információ, mert ez is befolyásolja a ponthatárokat. Azok meghatározásakor
a felvételi tájékoztató szerint ugyanis összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont;
Hogy tavaly, 2023-ban és 2022-ben hány pont kellett a bekerüléshez ezeken a szakokon, azt ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.