Közel 130 ezren izgulnak ma azon, hogy felvették-e őket valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére. Mutatjuk, mely alap- és mesterszakokon a legnagyobb a verseny.
Nincs meglepetés idén sem; a legnépszerűbb alapképzés a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amit jól megszokot módon a pszichológia és a kereskedelem és marketing követ, de idén is benne van a top 10-ben a jogász és a pénzügy és számvitel is.
Mutatjuk, hogy az elsőhelyes és az összes jelentkezők száma alapján melyek az idei felsőoktatási felvételi legkeresettebb képzései:
gazdálkodási és menedzsment
pszichológia
kereskedelem és marketing
jogász
általános orvos
mérnökinformatika
nemzetközi gazdálkodás
ápolás és betegellátás
osztatlan tanári
pénzügy és számvitel
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
Az, hogy egy szakra hányan jelentkeztek azért is fontos információ, mert ez is befolyásolja a ponthatárokat. Azok meghatározásakor
a felvételi tájékoztató szerint ugyanis összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont;
Hogy tavaly, 2023-ban és 2022-ben hány pont kellett a bekerüléshez ezeken a szakokon, azt ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
