Itt a legnagyobb a verseny; erre a tíz alap- és osztatlan szakra jelentkeztek 2025-ben a legtöbben

Közel 130 ezren izgulnak ma azon, hogy felvették-e őket valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló képzésére. Mutatjuk, mely alap- és mesterszakokon a legnagyobb a verseny.

  • Székács Linda

Nincs meglepetés idén sem; a legnépszerűbb alapképzés a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment, amit jól megszokot módon a pszichológia és a kereskedelem és marketing követ, de idén is benne van a top 10-ben a jogász és a pénzügy és számvitel is.

Mutatjuk, hogy az elsőhelyes és az összes jelentkezők száma alapján melyek az idei felsőoktatási felvételi legkeresettebb képzései:

gazdálkodási és menedzsment

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 4484
  • Összes jelentkező száma: 18 885

pszichológia

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2849
  • Összes jelentkező száma: 8912

kereskedelem és marketing

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2677
  • Összes jelentkező száma: 10 960

jogász

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2655
  • Összes jelentkező száma: 6853

általános orvos

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2625
  • Összes jelentkező száma: 7704

mérnökinformatika

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2578
  • Összes jelentkező száma: 8259

nemzetközi gazdálkodás

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2284
  • Összes jelentkező száma: 8358

ápolás és betegellátás

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 2277
  • Összes jelentkező száma: 7937

osztatlan tanári

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 1992
  • Összes jelentkező száma: 7076

pénzügy és számvitel

  • Elsőhelyes jelentkezők száma: 1884
  • Összes jelentkező száma: 6850

Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

Az, hogy egy szakra hányan jelentkeztek azért is fontos információ, mert ez is befolyásolja a ponthatárokat. Azok meghatározásakor

a felvételi tájékoztató szerint ugyanis összesen öt szempontot vesznek figyelembe.

Ez az öt szempont;

  1. a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  2. az intézmények kapacitása,
  3. az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  4. az általuk megadott minimális pontszám (amennyiben van), valamint
  5. a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

Hogy tavaly, 2023-ban és 2022-ben hány pont kellett a bekerüléshez ezeken a szakokon, azt ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.