Ezekre a szakokra biztos nem lehet bekerülni 200, 320 vagy 400 pont alatt

Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek. Ez alacsonyabb és magasabb is lehet, mint korábban az alapszakok esetében a 280, felsőoktatási szakképzés esetében a 240, mesterképzésnél pedig az 50.

  • Székács Linda

Hogy pontosan hol vannak minimumponthatárok, ahhoz nektek kell(ett) egy kis kutatómunkát végezni és minimum azokra az egyetemekre és szakokra ránézni, ahová jelentkeztetek, de néhányat mi is kigyűjtöttünk nektek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például

  • gyógypedagógia szakra legalább 220,
  • anglisztikára 280,
  • gépészmérnökire 300,
  • pszichológiára pedig legalább 350

pontot kell elérni a bekerüléshez.

A Debreceni Egyetem

  • anglisztika alapképzésére  200 pont a minimum,
  • programtervező informatikus szakra 280,
  • osztatlan gyógyszerész képzésen 320.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára legalább 200 pont kell a bekerüléshez.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapképzéseire 320 pont alatt esélytelen bejutni a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig az összes alapképzés esetében 400 pont a küszöb.

De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között

  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
  • a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Pannon Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem és
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.

Hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, azt a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.