Ezekre a szakokra biztos nem lehet bekerülni 200, 320 vagy 400 pont alatt

Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek. Ez alacsonyabb és magasabb is lehet, mint korábban az alapszakok esetében a 280, felsőoktatási szakképzés esetében a 240, mesterképzésnél pedig az 50.

  • Székács Linda

Hogy pontosan hol vannak minimumponthatárok, ahhoz nektek kell(ett) egy kis kutatómunkát végezni és minimum azokra az egyetemekre és szakokra ránézni, ahová jelentkeztetek, de néhányat mi is kigyűjtöttünk nektek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például

  • gyógypedagógia szakra legalább 220,
  • anglisztikára 280,
  • gépészmérnökire 300,
  • pszichológiára pedig legalább 350

pontot kell elérni a bekerüléshez.

A Debreceni Egyetem

  • anglisztika alapképzésére  200 pont a minimum,
  • programtervező informatikus szakra 280,
  • osztatlan gyógyszerész képzésen 320.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára legalább 200 pont kell a bekerüléshez.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapképzéseire 320 pont alatt esélytelen bejutni a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig az összes alapképzés esetében 400 pont a küszöb.

De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között

  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
  • a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Pannon Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem és
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.

Hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, azt a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.