Egészen furcsán számolják földrajzból a pontokat az Óbudai Egyetem gazdasági képzéseinél

Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán érettségi pontokat számolnak földrajzérettségiből, de az érettségi átlag számításánál már figyelmen kívül hagyják.

Az Eduline-hoz a múlt héten több olvasói levél is érkezett, ezekből kiderült, hogy a földrajzérettségit egészen szokatlanul veszik figyelembe azoknál a diákoknál, akik az Óbudai Egyetem valamelyik gazdasági alapképzésére jelentkeztek.

A középszintű földrajzérettségi eredményét az egyetem a felvételi tájékoztató szerint figyelembe veszi az érettségi pontoknál, de az érettségi átlagnál már nem. (Ez utóbbi ugyanúgy, mint tavaly, a tanulmányi pontok számításába tartozik bele.) Van olyan diák, akinek emiatt 60 ponttal kevesebb a pontja.

Azok a felvételizők, akik az OE-n valamelyik gazdasági alapszakra jelentkeztek, és a földrajz volt az ötödik érettségi tárgyuk, nulla pontot kapnak a tanulmányi pontjaikra amiatt, mert a rendszer négy tárgyból nem tud átlagot számolni.

Az Óbudai Egyetem szerkesztőségünknek küldött válaszából kiderült, hogy a földrajzérettségit a 2026-os eljárásban már az érettségi átlagnál is figyelembe veszik.

Ezen kívül az emelt szintű földrajzérettségivel is van egy kis probléma az Óbudai Egyetem gazdasági karán a pontszámításnál.

Az intézményi pontok kategóriában az emelt szintű érettségiért adható többletpontok közül adminisztratív hiba miatt kimaradt a földrajz érettségi vizsgatárgy, ami a tavalyi eljárás során nem jelentett gondot. A felvételi rendszer idei fejlesztése során beépített új ellenőrző funkciók azonban felfedték a hiányosságot az idei eljárás olyan szakaszában, amelyben már nem volt lehetőségünk a korrekcióra. Ezért az emelt szintű földrajz érettségiért szándékaink ellenére 2025-ben nincs lehetőségünk intézményi pontot adni.

- írta az egyetem.

Az egészben az az érdekes, hogy a tavalyi felvételi eljárásban is ugyanígy számolták a pontokat földrajzból az Óbudai Egyetemen, mégis a furcsaság csak idén derült ki.

Ha ellenőrizni szeretnétek a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.