Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán érettségi pontokat számolnak földrajzérettségiből, de az érettségi átlag számításánál már figyelmen kívül hagyják.
Az Eduline-hoz a múlt héten több olvasói levél is érkezett, ezekből kiderült, hogy a földrajzérettségit egészen szokatlanul veszik figyelembe azoknál a diákoknál, akik az Óbudai Egyetem valamelyik gazdasági alapképzésére jelentkeztek.
A középszintű földrajzérettségi eredményét az egyetem a felvételi tájékoztató szerint figyelembe veszi az érettségi pontoknál, de az érettségi átlagnál már nem. (Ez utóbbi ugyanúgy, mint tavaly, a tanulmányi pontok számításába tartozik bele.) Van olyan diák, akinek emiatt 60 ponttal kevesebb a pontja.
Azok a felvételizők, akik az OE-n valamelyik gazdasági alapszakra jelentkeztek, és a földrajz volt az ötödik érettségi tárgyuk, nulla pontot kapnak a tanulmányi pontjaikra amiatt, mert a rendszer négy tárgyból nem tud átlagot számolni.
Az Óbudai Egyetem szerkesztőségünknek küldött válaszából kiderült, hogy a földrajzérettségit a 2026-os eljárásban már az érettségi átlagnál is figyelembe veszik.
Ezen kívül az emelt szintű földrajzérettségivel is van egy kis probléma az Óbudai Egyetem gazdasági karán a pontszámításnál.
Az intézményi pontok kategóriában az emelt szintű érettségiért adható többletpontok közül adminisztratív hiba miatt kimaradt a földrajz érettségi vizsgatárgy, ami a tavalyi eljárás során nem jelentett gondot. A felvételi rendszer idei fejlesztése során beépített új ellenőrző funkciók azonban felfedték a hiányosságot az idei eljárás olyan szakaszában, amelyben már nem volt lehetőségünk a korrekcióra. Ezért az emelt szintű földrajz érettségiért szándékaink ellenére 2025-ben nincs lehetőségünk intézményi pontot adni.
- írta az egyetem.
Az egészben az az érdekes, hogy a tavalyi felvételi eljárásban is ugyanígy számolták a pontokat földrajzból az Óbudai Egyetemen, mégis a furcsaság csak idén derült ki.
Ha ellenőrizni szeretnétek a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
