5+1 kérdés és válasz a pótfelvételiről

A felsőoktatási pótfelvételi egy második esély arra, hogy valaki bekerüljön egyetemre, ha ez a rendes felvételi eljárásban nem sikerült, vagy nem is jelentkezett korábban. Ezt jellemzően az általános felvételi eljárás ponthatárhúzása után szervezik meg július végén – augusztus elején. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Kik pótfelvételizhetnek?

Azok, akik nem nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, vagy korábban nem is adtak le érvényes jelentkezést.

Milyen szakok érhetők el?

Azok a képzések, amelyekre az adott intézmény az általános felvételi eljárásban nem töltötte be az elérhető keretszámot. Jellemző, hogy ezek önköltséges képzési formák, de előfordul néhán állami ösztöndíjas is a meghirdetett szakok között.

Hány szakra lehet jelentkezni és hol?

Mndössze egyetlen képzésre lehet jelentkezni, aminek a felülete az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan az E-felvételi rendszere lesz.

Hogyan számolják a pontokat?

Ugyanúgy, mint az általános felvételi során, tehát 500 pontos rendszerben:

  • a tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Mikor indul és meddig tart?

A pótfelvételi általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetése után, július végén kezdődik és jellemzően mindössze néhány napig, augusztus elejéig jelentkezni. A pontos dátumokat a felvi.hu fogja nyilvánosságra hozni.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

Általában augusztus végén.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.