5+1 kérdés és válasz a pótfelvételiről

A felsőoktatási pótfelvételi egy második esély arra, hogy valaki bekerüljön egyetemre, ha ez a rendes felvételi eljárásban nem sikerült, vagy nem is jelentkezett korábban. Ezt jellemzően az általános felvételi eljárás ponthatárhúzása után szervezik meg július végén – augusztus elején. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Kik pótfelvételizhetnek?

Azok, akik nem nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, vagy korábban nem is adtak le érvényes jelentkezést.

Milyen szakok érhetők el?

Azok a képzések, amelyekre az adott intézmény az általános felvételi eljárásban nem töltötte be az elérhető keretszámot. Jellemző, hogy ezek önköltséges képzési formák, de előfordul néhán állami ösztöndíjas is a meghirdetett szakok között.

Hány szakra lehet jelentkezni és hol?

Mndössze egyetlen képzésre lehet jelentkezni, aminek a felülete az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan az E-felvételi rendszere lesz.

Hogyan számolják a pontokat?

Ugyanúgy, mint az általános felvételi során, tehát 500 pontos rendszerben:

  • a tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Mikor indul és meddig tart?

A pótfelvételi általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetése után, július végén kezdődik és jellemzően mindössze néhány napig, augusztus elejéig jelentkezni. A pontos dátumokat a felvi.hu fogja nyilvánosságra hozni.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

Általában augusztus végén.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna