Ennyi pontot szerezhettek a főbb tárgyakból a szóbeli érettségin

Közeleg az érettségi szóbeli időszaka, fontos tudni, hogyan alakul a pontozás a különböző tantárgyaknál – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hamarosan kezdetét veszi az érettségik második szakasza: június 3. és 22. között zajlanak az emelt szintű, míg június 16. és július 2. között a középszintű szóbeli vizsgák. A vizsgázók minden tárgyból középszinten 15, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre. Nézzük, hogyan oszlanak a pontszámok tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Matematika

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 35 pont

Szóbelire csak azoknak kell menniük, akik az írásbelin legalább 12%, de kevesebb mint 25 pontot értek el.

Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Történelem

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Élő idegen nyelv

  • Középszint: 33 pont
  • Emelt szint: 30 pont

Biológia

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Fizika

  • Középszint: 60 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Földrajz

  • Középszint: 60 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Kémia

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Mi kell a sikeres vizsgához?

A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez legalább a maximális pontszám 12%-át el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, az érettségi elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Az arra adott válasz pontszáma azonban csak felezve (és felfelé kerekítve) kerül beszámításra.

Fontos: önmagában a szóbelin elért 12% feletti eredmény sem garantálja a sikeres vizsgát. A végső osztályzat az írásbeli és szóbeli vizsga összesített pontszáma alapján kerül kiszámításra – az elégségeshez legalább 25%-os összeredmény szükséges.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.