Ennyi pontot szerezhettek a főbb tárgyakból a szóbeli érettségin

Közeleg az érettségi szóbeli időszaka, fontos tudni, hogyan alakul a pontozás a különböző tantárgyaknál – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hamarosan kezdetét veszi az érettségik második szakasza: június 3. és 22. között zajlanak az emelt szintű, míg június 16. és július 2. között a középszintű szóbeli vizsgák. A vizsgázók minden tárgyból középszinten 15, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre. Nézzük, hogyan oszlanak a pontszámok tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Matematika

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 35 pont

Szóbelire csak azoknak kell menniük, akik az írásbelin legalább 12%, de kevesebb mint 25 pontot értek el.

Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Történelem

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Élő idegen nyelv

  • Középszint: 33 pont
  • Emelt szint: 30 pont

    Biológia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Fizika

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Földrajz

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Kémia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Mi kell a sikeres vizsgához?

    A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez legalább a maximális pontszám 12%-át el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, az érettségi elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Az arra adott válasz pontszáma azonban csak felezve (és felfelé kerekítve) kerül beszámításra.

    Fontos: önmagában a szóbelin elért 12% feletti eredmény sem garantálja a sikeres vizsgát. A végső osztályzat az írásbeli és szóbeli vizsga összesített pontszáma alapján kerül kiszámításra – az elégségeshez legalább 25%-os összeredmény szükséges.

     

    Hozzászólások

    Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

    Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

    Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

    Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

    Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

    Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.