Fontos kérdésre válaszolunk.
A napokban egy Facebook-csoportban osztotta meg az aggályait egy aggódó szülő, miután emelt szinten érettségiző, gyermekkora óta hallássérült gyerekétől a vizsgán elvették a hallókészülékét, mert nem tudta papírral bizonyítani, hogy valóban az van a fülében.
Hogy a vizsgán megfelelően jártak-e el, azzal kapcsolatban szerkesztőségünk kérdést intézett az Oktatási Hivatalhoz. Megkeresésünkre válaszul azt írták;
"Az érettségi vizsgán biztosított mentességek esetében a döntés joga és felelőssége a jelentkezést fogadó intézmény igazgatójáé. Az igazgató által meghozott döntésről értesíteni szükséges az emelt szintű érettségi vizsgákat szervező területileg illetékes vármegyei kormányhivatalt. A vizsga tisztasága, szabályszerűsége, egységessége állami érdek, ezért a felügyelő tanár kiemelt feladatai közé tartozik az érettségi vizsgán esetlegesen felmerülő szabálytalanságok kezelése."
Eszerint tehát mivel a diák nem tudta igazolni, hogy valóban hallókészüléket visel, a vizsgáztató tanár joggal vette el tőle a készüléket. Az OH ugyanakkor a lapunknak küldött válaszában hozzáteszi, hogy amennyiben a gyakorlati vizsga során történteket a vizsgázó sérelmesnek találja, vizsgálni szükséges, hogy az emelt szintű vizsgahelyszín rendelkezett-e információval a vizsgázó számára biztosított technikai eszköz használatáról.
A vizsgázó az érettségi vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen– a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet, melyet a kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak) nyújthat be
- írják.
Mi a helyzet a szóbelivel?
A vizsga tisztasága érdekében igazolás, hivatalos dokumentum hiányában a pedagógusok a szóbeli vizsgákon is dönthetnek úgy, hogy a diáknak el kell távolítania a füléből a hallókészüléket a vizsga időtartama alatt. Amennyiben azonban rendelkezik dokumentummal és az iskola számára megfelelő módon jelzik, hogy a vizsgázó hallókészülékkel él, azt nem vehetik el tőle.
Amennyiben tehát hallókészüléket használtok és a jövőben érettségiztek, esetleg nyelvvizsgázni terveztek, győződjetek meg róla, hogy mindig van nálatok hivatalos dokumentum ennek szükségességéről, továbbá azt az iskola felé is jelzitek.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
