Fontos kérdésre válaszolunk.
A napokban egy Facebook-csoportban osztotta meg az aggályait egy aggódó szülő, miután emelt szinten érettségiző, gyermekkora óta hallássérült gyerekétől a vizsgán elvették a hallókészülékét, mert nem tudta papírral bizonyítani, hogy valóban az van a fülében.
Hogy a vizsgán megfelelően jártak-e el, azzal kapcsolatban szerkesztőségünk kérdést intézett az Oktatási Hivatalhoz. Megkeresésünkre válaszul azt írták;
"Az érettségi vizsgán biztosított mentességek esetében a döntés joga és felelőssége a jelentkezést fogadó intézmény igazgatójáé. Az igazgató által meghozott döntésről értesíteni szükséges az emelt szintű érettségi vizsgákat szervező területileg illetékes vármegyei kormányhivatalt. A vizsga tisztasága, szabályszerűsége, egységessége állami érdek, ezért a felügyelő tanár kiemelt feladatai közé tartozik az érettségi vizsgán esetlegesen felmerülő szabálytalanságok kezelése."
Eszerint tehát mivel a diák nem tudta igazolni, hogy valóban hallókészüléket visel, a vizsgáztató tanár joggal vette el tőle a készüléket. Az OH ugyanakkor a lapunknak küldött válaszában hozzáteszi, hogy amennyiben a gyakorlati vizsga során történteket a vizsgázó sérelmesnek találja, vizsgálni szükséges, hogy az emelt szintű vizsgahelyszín rendelkezett-e információval a vizsgázó számára biztosított technikai eszköz használatáról.
A vizsgázó az érettségi vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen– a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet, melyet a kormányhivatalnak (a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnak) nyújthat be
- írják.
Mi a helyzet a szóbelivel?
A vizsga tisztasága érdekében igazolás, hivatalos dokumentum hiányában a pedagógusok a szóbeli vizsgákon is dönthetnek úgy, hogy a diáknak el kell távolítania a füléből a hallókészüléket a vizsga időtartama alatt. Amennyiben azonban rendelkezik dokumentummal és az iskola számára megfelelő módon jelzik, hogy a vizsgázó hallókészülékkel él, azt nem vehetik el tőle.
Amennyiben tehát hallókészüléket használtok és a jövőben érettségiztek, esetleg nyelvvizsgázni terveztek, győződjetek meg róla, hogy mindig van nálatok hivatalos dokumentum ennek szükségességéről, továbbá azt az iskola felé is jelzitek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
