Eltérő véleményekkel jelentkeznek a diákok a csütörtök délelőtti érettségik után.
Középszinten 423-an, emelt szinten 4107 diák vizsgázott csütörtök délelőtt kémiából.
A középszintű vizsga 150 perces volt és általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmazott, amiket feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, tanult reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, számítási feladatok és egy esettanulmány típusú probléma megoldásán keresztül kérdeztek ki a diákoktól.
Ellenben az emelt szintű kémia írásbeli vizsga 240 perces volt szintén általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó példákkal és feleletválasztásos kérdésekkel, táblázatkiegészítéssel, reakcióegyenletek kiegészítéssel, elemző feladatokkal, esettanulmány típusú problémafeladatokkal és számítási feladatokkal.
Az elérhető maximális pontszám mindkét szinten 100 pont.
A feladatlapokat ezúttal egyik szinten sem kapta meg az Eduline szerkesztősége, így azokat csak holnap reggel tudjátok megnézni. A többeket érintő, feltételezhetően valamilyen orvosi vagy természettudományos képzésre jelentkező diákok beszámolói alapján azonban emelt szintű érettségi kémiából meglehetősen megosztó lehetett-
Az Érettségi 2025 csoportban voltak, akik azt írták, a vizsga "gyászosan" sikerült, mások pedig abban reménykednek, hogy "csak kettes legyen." Olyan hozzászólás is érkezett azonban, amely szerint a kapott feladatlap "egészen baráti volt."
Nekem könnyebb volt, mint amire számítottam, de ettől független szerintem picit nehéz volt
- írta egy diák. Egy másik tanuló pedig hozzáfűzte, hogy szerinte az emelt szintű biológiához képest a kémia könnyű volt.
Akik jobban belementek a részletekbe, azok szerint a vizsga elméleti kérdései könnyűek, a számolás viszont nehéz volt.
A feladatlapok és a hozzájuk tartozó megoldókulcsok péntek reggel válnak elérhetővé az Oktatási Hivatal honlapján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
