Felsőoktatási felvételi 2025: érdemes jelentkezési sorrendet módosítani?

Javában folyik az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak. Július 9-ig többek között arra is lehetőségetek van, hogy a választott szakok között sorrendet módosítsatok. Viszont érdemes alaposan átgondolnotok előtte, mivel erre csak egyszer van lehetőségetek. Mutatjuk mikor lehet indokolt a sorrendmódosítás.

  • Rodler Lili

Az ügyintézési időszakban nem csak a sorrendmódosításról dönthettek, hanem pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat is, amikről nemrég az érintettek felszólítást is kaptak. Ha idén érettségiztetek, azok ne essetek kétségbe, ha ilyennel találkoztak, nem fogtok kicsúszni az időből. Az érettségi eredményeket ugyanis központilag fogja a rendszer beemelni és a pontokat számítani.

Ilyen többletpontokat szerezhettek júliusig az egyetemi felvételin

Ha esetleg sorrendmódosításban gondolkodtok, akkor ezeket a Felvi.hu szerint érdemes észben tartanotok:

  • csak egyszer módosíthattok a sorrenden,
  • csak a jelentkezéskor megadott szakokat mozgathatjátok – újat nem emelhettek be, illetve intézményen belül sem válthattok szakot,
  • ez utóbbi alól két kivétel van – ha a jelentkezési hely szerinti telephelyet módosítanátok (ugyanaz az intézmény, szak, képzési szint csak más helyen), illetve a jelentkezési helyetekhez utólagosan felvehettek másik finanszírozási formát a választott szakotokhoz.

Mikor érdemes módosítani a sorrenden?

Akkor a legégetőbb a sorrendmódosítás, ha elsőre nem azt a sorrendet adtátok meg a szakok között, ahogyan a leginkább szeretnétek bejutni. Természetesen, ha menet közben gondoltátok meg magatokat, akkor ugyanígy hatványozottan érdemes változtatni.

Akkor is érdemes változtatni a sorrenden, ha esetleg egy adott szakból esetleg az önköltséges opciót helyeztétek előrébb, de ugyanúgy jelentkeztetek az államilag finanszírozott formájú képzésre is. Ugyanis minden jelentkező a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt.

Itt a feketelista, ezek a diplomák lehet, hogy semmit sem érnek

Mikor nincs értelme sorrendet módosítani?

A Felvi három ilyen esetet említ meg:

Ha nem sikerül az alkalmassági vizsgátok

Ilyenkor automatikusan nem nyertek felvételt arra a szakra, ahol szükség volt rá, így nincs értelme módosítani a sorrenden. Nem veszik figyelembe ezt a helyet a ponthatárok megállapításánál, olyan mintha nem is szerepelne a listátokon.

Az érettségin elért eredményetek tükrében

Ezzel óvatosan kell bánni, főleg, ha az előző évben húzott ponthatárhoz méritek az elért eredményeteket. A ponthatárok alakulását rengeteg tényező alakítja, többek között

  • az adott szakra jelentkezők száma,
  • az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás),
  • a többi jelentkező pontszáma, és még az is,
  • hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést.

Tehát ha úgy is gondoljátok, hogy az álomszakra a szerzett pontjaitokkal semmi esélyetek bekerülni, akkor is érdemes az első helyen tartani, és nem változtatni a sorrenden. Hiszen bármi előfordulhat.

Ha valahová nem szeretnétek bekerülni

Ilyenkor nem a sorrendmódosítás a kulcs, hanem inkább a jelentkezésetek visszavonása az adott képzésről. Ezt is július 9-ig tehetitek meg.

Ha a visszavonás mellett döntötök, az nem tartozik bele a sorrendmódosításba. Ha visszavonjátok valahonnan a jelentkezéseteket, de a fennmaradó képzések között még változtatnátok a sorrenden, akkor azt is megtehetitek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.