Felsőoktatási felvételi 2025: érdemes jelentkezési sorrendet módosítani?

Javában folyik az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak. Július 9-ig többek között arra is lehetőségetek van, hogy a választott szakok között sorrendet módosítsatok. Viszont érdemes alaposan átgondolnotok előtte, mivel erre csak egyszer van lehetőségetek. Mutatjuk mikor lehet indokolt a sorrendmódosítás.

  • Rodler Lili

Az ügyintézési időszakban nem csak a sorrendmódosításról dönthettek, hanem pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat is, amikről nemrég az érintettek felszólítást is kaptak. Ha idén érettségiztetek, azok ne essetek kétségbe, ha ilyennel találkoztak, nem fogtok kicsúszni az időből. Az érettségi eredményeket ugyanis központilag fogja a rendszer beemelni és a pontokat számítani.

Ilyen többletpontokat szerezhettek júliusig az egyetemi felvételin

Ha esetleg sorrendmódosításban gondolkodtok, akkor ezeket a Felvi.hu szerint érdemes észben tartanotok:

  • csak egyszer módosíthattok a sorrenden,
  • csak a jelentkezéskor megadott szakokat mozgathatjátok – újat nem emelhettek be, illetve intézményen belül sem válthattok szakot,
  • ez utóbbi alól két kivétel van – ha a jelentkezési hely szerinti telephelyet módosítanátok (ugyanaz az intézmény, szak, képzési szint csak más helyen), illetve a jelentkezési helyetekhez utólagosan felvehettek másik finanszírozási formát a választott szakotokhoz.

Mikor érdemes módosítani a sorrenden?

Akkor a legégetőbb a sorrendmódosítás, ha elsőre nem azt a sorrendet adtátok meg a szakok között, ahogyan a leginkább szeretnétek bejutni. Természetesen, ha menet közben gondoltátok meg magatokat, akkor ugyanígy hatványozottan érdemes változtatni.

Akkor is érdemes változtatni a sorrenden, ha esetleg egy adott szakból esetleg az önköltséges opciót helyeztétek előrébb, de ugyanúgy jelentkeztetek az államilag finanszírozott formájú képzésre is. Ugyanis minden jelentkező a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt.

Itt a feketelista, ezek a diplomák lehet, hogy semmit sem érnek

Mikor nincs értelme sorrendet módosítani?

A Felvi három ilyen esetet említ meg:

Ha nem sikerül az alkalmassági vizsgátok

Ilyenkor automatikusan nem nyertek felvételt arra a szakra, ahol szükség volt rá, így nincs értelme módosítani a sorrenden. Nem veszik figyelembe ezt a helyet a ponthatárok megállapításánál, olyan mintha nem is szerepelne a listátokon.

Az érettségin elért eredményetek tükrében

Ezzel óvatosan kell bánni, főleg, ha az előző évben húzott ponthatárhoz méritek az elért eredményeteket. A ponthatárok alakulását rengeteg tényező alakítja, többek között

  • az adott szakra jelentkezők száma,
  • az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás),
  • a többi jelentkező pontszáma, és még az is,
  • hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést.

Tehát ha úgy is gondoljátok, hogy az álomszakra a szerzett pontjaitokkal semmi esélyetek bekerülni, akkor is érdemes az első helyen tartani, és nem változtatni a sorrenden. Hiszen bármi előfordulhat.

Ha valahová nem szeretnétek bekerülni

Ilyenkor nem a sorrendmódosítás a kulcs, hanem inkább a jelentkezésetek visszavonása az adott képzésről. Ezt is július 9-ig tehetitek meg.

Ha a visszavonás mellett döntötök, az nem tartozik bele a sorrendmódosításba. Ha visszavonjátok valahonnan a jelentkezéseteket, de a fennmaradó képzések között még változtatnátok a sorrenden, akkor azt is megtehetitek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.