Munkára való jelentkezés és véleménykifejtés- ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Elérkeztek az érettségizők a vizsga utolsó komponenséhez, az íráskészséghez. A feladatok megoldására 60 percük van.

  • Székács Linda

Nyári munkát keresve találnak egy lehetőséget, ahol gyerekeket lehet koordinálni egy mászóparkban. A feladat, hogy egy 80-100 szavas levélben be kell mutatkozni és érdeklődni kell a munka pontos körülményeiről.

A hosszabb levélben viszont egy iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban kell kifejteniük a vizsgázóknak a véleményüket. Mindezt 100-120 szóban.

Németérettségi 2025

Az íráskészségben minden évben két szöveget; egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a vizsgázóknak a megadott témákban és a megadott szempontok érintésével.

A szövegalkotás lehet

  • rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
  • e-mail,
  • meghívó,
  • magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Hogyan épül fel az érettségi?

A középszintű érettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximális 150 pont.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.