Minden részbe került becsapós feladat – ilyennek látták a vizsgázók a középszintű németérettségit

Egy dolog biztos, szinte minden diák, aki németből és matekból is középszinten írt, azok egyszerre utálják a túró rudit és a bergamottnarancsot.

  • Rodler Lili

180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből. Egy dolog biztos, hogy vegyes érzelmekkel távoztak a diákok.

A vizsgázóknak először 60 perc alatt három szövegértés feladatot kellett megoldaniuk, ebben idén kaptak

  • egy tanulási tippekről szóló szöveget, amiben be kellett illeszteni a címeket a megfelelő szövegrészletekhez,
  • egy igaz-hamis feladatsort, amiben a szemétszedésről, mint sport olvashattak,
  • és kaptak egy szöveg behelyettesítő feladatsort, amiben a cikke egy különleges versenyautóról szólt – egy elektromos akkumulátorral felturbózótt, lábbal hajtható kisautó – és annak feltalálójáról.

Ezt követte a 30 perces nyelvtan, amiben szintén szövegeket kaptak, amelyekből szavak, nyelvtani szerkezetek hiányoztak.

  • Az első, a mobilozással eltöltött idő csökkentéséről szóló feladatban, a szövegkörnyezetből kellett kitalálni, hogy melyik elöljárószó vagy jelzői birtokos névmás kerül a hiányos helyre,
  • a második, üdvözlőkártyákról szóló feladatban, a megadott szavakat kellett a megfelelő formájukban behelyettesíteni,
  • a harmadik, munkavállalással foglalkozó szövegbe pedig a hiányzó szövegrészleteket kellett a megfelelő helyre rakni.

Ezután jött a 30 perces hallás utáni szövegértés, amiben egy igaz-hamis feladatot kellett megoldaniuk, a hibásan megadott szövegrészletekben aláhúzni a rossz információt, majd a hallottak alapján beírni a helyeset, végül pedig a hallottak alapján el kellett dönteniük, hogy a felsorolt lehetséges témák közül miket említettek meg a hallott szövegértéses feladatban. Az utolsó60 perces íráskészségben egy nyári munkával kapcsolatban kellett jelentkezniük és érdeklődniük, a másodikban pedig véleményt kellett alkotniuk egy szabadidős délutáni, iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban.

Abban minden érettségiző egyetértett, hogy a hallott szövegértéses feladatok közül egyik sem volt számára szimpatikus. Ezek közül a kifejezetten a másodikat nem kedvelték, ahol egy akcentussal beszélő – vélhetően osztrák – bácsi nyilatkozott a bergamottnarancs termesztéséről. Sokan úgy gondolták, hogy a többi feladat még „elment”, de amikor gyakoroltak, akkor se volt jobb minőségű a hang.

Többen jelezték azt is, hogy az íráskészég feladaton kívül minden részben találtak olyat, ami nehézséget okozott a számukra. Kiváltképp az olvasási szövegértés különleges autóversenyével foglalkozó feladata. A nyelvhelyességi résznél pedig a munkavállalással kapcsolatos feladat akasztotta meg őket.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.