Minden részbe került becsapós feladat – ilyennek látták a vizsgázók a középszintű németérettségit

Egy dolog biztos, szinte minden diák, aki németből és matekból is középszinten írt, azok egyszerre utálják a túró rudit és a bergamottnarancsot.

  • Rodler Lili

180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből. Egy dolog biztos, hogy vegyes érzelmekkel távoztak a diákok.

A vizsgázóknak először 60 perc alatt három szövegértés feladatot kellett megoldaniuk, ebben idén kaptak

  • egy tanulási tippekről szóló szöveget, amiben be kellett illeszteni a címeket a megfelelő szövegrészletekhez,
  • egy igaz-hamis feladatsort, amiben a szemétszedésről, mint sport olvashattak,
  • és kaptak egy szöveg behelyettesítő feladatsort, amiben a cikke egy különleges versenyautóról szólt – egy elektromos akkumulátorral felturbózótt, lábbal hajtható kisautó – és annak feltalálójáról.

Ezt követte a 30 perces nyelvtan, amiben szintén szövegeket kaptak, amelyekből szavak, nyelvtani szerkezetek hiányoztak.

  • Az első, a mobilozással eltöltött idő csökkentéséről szóló feladatban, a szövegkörnyezetből kellett kitalálni, hogy melyik elöljárószó vagy jelzői birtokos névmás kerül a hiányos helyre,
  • a második, üdvözlőkártyákról szóló feladatban, a megadott szavakat kellett a megfelelő formájukban behelyettesíteni,
  • a harmadik, munkavállalással foglalkozó szövegbe pedig a hiányzó szövegrészleteket kellett a megfelelő helyre rakni.

Ezután jött a 30 perces hallás utáni szövegértés, amiben egy igaz-hamis feladatot kellett megoldaniuk, a hibásan megadott szövegrészletekben aláhúzni a rossz információt, majd a hallottak alapján beírni a helyeset, végül pedig a hallottak alapján el kellett dönteniük, hogy a felsorolt lehetséges témák közül miket említettek meg a hallott szövegértéses feladatban. Az utolsó60 perces íráskészségben egy nyári munkával kapcsolatban kellett jelentkezniük és érdeklődniük, a másodikban pedig véleményt kellett alkotniuk egy szabadidős délutáni, iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban.

Abban minden érettségiző egyetértett, hogy a hallott szövegértéses feladatok közül egyik sem volt számára szimpatikus. Ezek közül a kifejezetten a másodikat nem kedvelték, ahol egy akcentussal beszélő – vélhetően osztrák – bácsi nyilatkozott a bergamottnarancs termesztéséről. Sokan úgy gondolták, hogy a többi feladat még „elment”, de amikor gyakoroltak, akkor se volt jobb minőségű a hang.

Többen jelezték azt is, hogy az íráskészég feladaton kívül minden részben találtak olyat, ami nehézséget okozott a számukra. Kiváltképp az olvasási szövegértés különleges autóversenyével foglalkozó feladata. A nyelvhelyességi résznél pedig a munkavállalással kapcsolatos feladat akasztotta meg őket.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.