Egy dolog biztos, szinte minden diák, aki németből és matekból is középszinten írt, azok egyszerre utálják a túró rudit és a bergamottnarancsot.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből. Egy dolog biztos, hogy vegyes érzelmekkel távoztak a diákok.
A vizsgázóknak először 60 perc alatt három szövegértés feladatot kellett megoldaniuk, ebben idén kaptak
Ezt követte a 30 perces nyelvtan, amiben szintén szövegeket kaptak, amelyekből szavak, nyelvtani szerkezetek hiányoztak.
Ezután jött a 30 perces hallás utáni szövegértés, amiben egy igaz-hamis feladatot kellett megoldaniuk, a hibásan megadott szövegrészletekben aláhúzni a rossz információt, majd a hallottak alapján beírni a helyeset, végül pedig a hallottak alapján el kellett dönteniük, hogy a felsorolt lehetséges témák közül miket említettek meg a hallott szövegértéses feladatban. Az utolsó, 60 perces íráskészségben egy nyári munkával kapcsolatban kellett jelentkezniük és érdeklődniük, a másodikban pedig véleményt kellett alkotniuk egy szabadidős délutáni, iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban.
Abban minden érettségiző egyetértett, hogy a hallott szövegértéses feladatok közül egyik sem volt számára szimpatikus. Ezek közül a kifejezetten a másodikat nem kedvelték, ahol egy akcentussal beszélő – vélhetően osztrák – bácsi nyilatkozott a bergamottnarancs termesztéséről. Sokan úgy gondolták, hogy a többi feladat még „elment”, de amikor gyakoroltak, akkor se volt jobb minőségű a hang.
Többen jelezték azt is, hogy az íráskészég feladaton kívül minden részben találtak olyat, ami nehézséget okozott a számukra. Kiváltképp az olvasási szövegértés különleges autóversenyével foglalkozó feladata. A nyelvhelyességi résznél pedig a munkavállalással kapcsolatos feladat akasztotta meg őket.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
