Eltűnő szakmák és kevésbé ismert növények - ezeket a hallott szövegeket kapták az érettségizők németből

Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.

  • Székács Linda

Mozdonyvezető, mint eltűnő szakma, a kevésbé ismert bergamottnarancs ültetése és a róla való gondoskodás, illetve a fekete pénteki vásárlási-mánia és a "ne vásárolj semmit" nap ellentétéről hallhatnak szövegeket az érettségi következő részében a vizsgázók.

A szövegeket kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel.

A vizsgarészben egyébként általában három hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc. A kapott feladatok között lehet

  • feleletválasztás,
  • igaz-hamis állítás,
  • rövid válaszadás,
  • események sorrendbe állítása

Bár a hanganyagokat sajnos nem kapjuk meg, így az Eduline javító tanára értelemszerűen ezt a feladatrészt nem tudja megoldani, a feladatlapokat a vizsgák után feltöltjük majd.

Az érettségi négy részből áll, amiből ezen kívül már csak az íráskészség felmérése van hátra. A feladatokat a következőképpen pontozzák majd a javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet összeszedni, így áll össze majd a maximális 150 pont.

Mivel az emelt szintű vizsgákat a diákok központilag írják, ezért arról csak délután lesznek információink. Érdemes lesz követni akkor is az Eduline-t.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.