Eltűnő szakmák és kevésbé ismert növények - ezeket a hallott szövegeket kapták az érettségizők németből

Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.

  • Székács Linda

Mozdonyvezető, mint eltűnő szakma, a kevésbé ismert bergamottnarancs ültetése és a róla való gondoskodás, illetve a fekete pénteki vásárlási-mánia és a "ne vásárolj semmit" nap ellentétéről hallhatnak szövegeket az érettségi következő részében a vizsgázók.

A szövegeket kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel.

A vizsgarészben egyébként általában három hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc. A kapott feladatok között lehet

  • feleletválasztás,
  • igaz-hamis állítás,
  • rövid válaszadás,
  • események sorrendbe állítása

Bár a hanganyagokat sajnos nem kapjuk meg, így az Eduline javító tanára értelemszerűen ezt a feladatrészt nem tudja megoldani, a feladatlapokat a vizsgák után feltöltjük majd.

Az érettségi négy részből áll, amiből ezen kívül már csak az íráskészség felmérése van hátra. A feladatokat a következőképpen pontozzák majd a javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet összeszedni, így áll össze majd a maximális 150 pont.

Mivel az emelt szintű vizsgákat a diákok központilag írják, ezért arról csak délután lesznek információink. Érdemes lesz követni akkor is az Eduline-t.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.