Az érettségi első részére 60 perce van a vizsgázóknak és maximum 33 pontot szerezhetnek.
Hogyan tanuljanak eredményesen, különleges autóversenyzés nem csak gyerekeknek, szemétszedés - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében.
A vizsga első részében, vagyis a szövegértés feladatoknál közép- és emelt szinten is jellemzően 3-4 hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak az érettségizők. Ezekhez feladatok is tartoznak, amelyekkel azt mérik, mennyire sikerül alaposan értelmezni a szövegeket.
A feladatok lehetnek:
A középszintű érettségi az angolhoz hasonlóan németből is négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:
A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximum 150 pont.
Mivel az emelt szintű érettségit a diákok központilag írják, ezért erről csak délután lesznek információink. Érdemes lesz akkor is követni az Eduline-t.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
