Tanulási tippek, autóverseny, szemétszedés- ilyen feladatokat kaptak a középszinten érettségizők németből

Az érettségi első részére 60 perce van a vizsgázóknak és maximum 33 pontot szerezhetnek.

  • Székács Linda

Hogyan tanuljanak eredményesen, különleges autóversenyzés nem csak gyerekeknek, szemétszedés - ilyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében.

Németérettségi 2025

A vizsga első részében, vagyis a szövegértés feladatoknál közép- és emelt szinten is jellemzően 3-4 hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak az érettségizők. Ezekhez feladatok is tartoznak, amelyekkel azt mérik, mennyire sikerül alaposan értelmezni a szövegeket.

A feladatok lehetnek:

  • feleletválasztósak,
  • igaz–hamis állításokra épülők,
  • összepárosítósak,
  • csoportosítósak,
  • kiegészítések,
  • rövid választ igénylő kérdések,
  • kiemelt részek helyének meghatározása.

A középszintű érettségi az angolhoz hasonlóan németből is négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximum 150 pont.

Mivel az emelt szintű érettségit a diákok központilag írják, ezért erről csak délután lesznek információink. Érdemes lesz akkor is követni az Eduline-t.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.