Nagyon sok típusfeladat volt benne - így látják a szakértők a matekérettségi második részét

Az Eduline által megkérdezett szakértők a matekérettségi második részéről azt mondták, hogy a második rész tele volt típusfeladatokkal, így az, aki rendesen készült a vizsgára, annak biztosan jól sikerült.

A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat várt a diákokra, amik közül kettőt kellett kiválasztaniuk és megoldaniak. Azt, hogy melyik feladatot választották, egyértelműen jelölniük kellett, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.

Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy a II.A részben a 13. feladat és a 14. síkgeometriás feladat könnyű volt, amit mindenki meg tudott oldani, ha tudta milyen képletekbe kell behelyettesíteni. A 15-ös függvényes feladatban a táblázat egyik sorában pontatlan volt a megfogalmazás, ami néhányaknál zavart okozhatott.

A 16. feladatban gyakorlatilag ugyanúgy kellett megoldani a példát sorozat segítségével, mint az első részben, csak itt már hat pont járt érte

- fejtették ki a szakértők, majd kitértek arra is, hogy a túrórúdról szóló feladat sem volt különösképpen nehéz, ha valaki rájött arra, hogy egy téglatestről és egy félhengerről van szó.

Az utolsó feladat az exponenciális jellege miatt viszont elsőre a számok és a kitevők miatt "csúnyának tűnhetett", ezért a szakértők szerint a diákok többsége nagy eséllyel majd ezt hagyja ki.

"A második részben viszonylag sok típusfeladat volt egyszerű képlet behelyettesítésekkel, így aki készült a matekérettségire, annak biztosan jól sikerült" - jegyezték meg.

Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepeltek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kellett számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kellett írniuk.

Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.

A matekérettségitől szóló tudósításunkat itt követhetitek.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.