Az Eduline által megkérdezett szakértők a matekérettségi második részéről azt mondták, hogy a második rész tele volt típusfeladatokkal, így az, aki rendesen készült a vizsgára, annak biztosan jól sikerült.
A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, és ezek mindegyikét meg kell oldani. A II. B részben három, egyenként 17 pontos feladat várt a diákokra, amik közül kettőt kellett kiválasztaniuk és megoldaniak. Azt, hogy melyik feladatot választották, egyértelműen jelölniük kellett, vagy különben a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem veszi figyelembe.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy a II.A részben a 13. feladat és a 14. síkgeometriás feladat könnyű volt, amit mindenki meg tudott oldani, ha tudta milyen képletekbe kell behelyettesíteni. A 15-ös függvényes feladatban a táblázat egyik sorában pontatlan volt a megfogalmazás, ami néhányaknál zavart okozhatott.
A 16. feladatban gyakorlatilag ugyanúgy kellett megoldani a példát sorozat segítségével, mint az első részben, csak itt már hat pont járt érte
- fejtették ki a szakértők, majd kitértek arra is, hogy a túrórúdról szóló feladat sem volt különösképpen nehéz, ha valaki rájött arra, hogy egy téglatestről és egy félhengerről van szó.
Az utolsó feladat az exponenciális jellege miatt viszont elsőre a számok és a kitevők miatt "csúnyának tűnhetett", ezért a szakértők szerint a diákok többsége nagy eséllyel majd ezt hagyja ki.
"A második részben viszonylag sok típusfeladat volt egyszerű képlet behelyettesítésekkel, így aki készült a matekérettségire, annak biztosan jól sikerült" - jegyezték meg.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepeltek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kellett számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kellett írniuk.
Emelt szinten a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldaniuk, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.
A matekérettségitől szóló tudósításunkat itt követhetitek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
