Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Több mint nyolcvanezer diák könnyebbülhetett meg legalább egy kicsit a mai nap után, 13:00-kor ugyanis véget ért az idei magyarérettségi, amit az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 77 972 diák, emelt szinten pedig 2278 vizsgázó teljesített. A feladatsort Németh Nikolett magyartanárral értékeltük.
Korrekt feladatsor, elég nyelvtan
A középszinten vizsgázóknak a feladatsor I. részében egy 40 pontos szövegértési-nyelvi feladatsort és egy 20 pontos irodalmi műveltségi tesztet kellett megoldaniuk.
A szövegértésben idén Daniss Győző Raátz Judittal készült interjúját kapták a vizsgázók, hozzá pedig többek között
- igaz-hamis
- indoklást igénylő,
- aláhúzós,
- három lehetséges opciót felsoroló
feladatokat.
De a szöveg alapján azt is meg kellett indokolniuk az érettségizőknek, hogy a Magyar Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottsága miért utasítaná vissza a "Fibi", a "Héloise" és "Bömbike" keresztnevek használatát, és táblázatba rendezett KSH adatokat is kellett tanulmányozniuk. Emellett tavaly óta nyelvtani szabályok visszakérdezésére, tesztelésére is van lehetőség az érettségiben; idén ez leíró nyelvtan formájában tűnt fel a feladatsorban, ami a lapunk által megkérdezett magyartanár szerint "épp elég volt."
Volt 1-2 odafigyelést igénylő feladat. Például a KSH adatokat tartalmazó 7-es és 10-es, valamint a főnévi igenevet, minőségjelzős szószerkezetet és alárendelő összetett mondatot igénylő 12-es, de ezek sem kifejezetten nehéz példák voltak. Inkább csak a feladatleírások megfogalmazása volt kissé komplikált, ami miatt nehezen lehetett megérteni, hogy pontosan mit kérnek
- fogalmazott a szövegértéssel kapcsolatban Németh Nikolett. Ennek a bázisszövegét, tehát Daniss Győző interjúját egyébként kifejezetten barátinak minősítette. Úgy véli, ennek megértése nem okozhatott problémát a diákok számára, mivel inkább ismeretterjesztő, mintsem szakmai szöveg.
Könnyű memoriterek, nehéz kötelező olvasmányok
Az I. rész második felében, tehát az irodalmi műveltségi feladatsorban tavalyhoz hasonlóan idén is feltűntek
- memoriterek,
- korstílusok, stílusirányzatok jellemzői,
- fogalommeghatározás
- irodalmi művek, valamint azok szerzőjének és műfajának felismerése szereplők nevei alapján.
Új típusú feladatként pedig a kvíz 7-es példájában irodalmi dominókat kellett rendezgetniük a vizsgázóknak.
A kapott feladatokkal kapcsolatban a szaktanár az Eduline-nak azt mondta; az irodalmi műveltségi feladatsor összességében hozta a 2024-ben megismert szintet. A feladattípusok többsége szerinte olyan volt, ami tavaly is megjelent a vizsgában; egyedül a korábban már említett irodalmi dominós példa okozhatott fejtörést a vizsgázóknak, továbbá kifejezetten nehéz szereplők alapján kellett felismerniük adott irodalmi műveket és azok szerzőit a 2-es példában is.
Ez egyébként beigazolta azt a sejtését, hogy a kötelező olvasmányok ismerete és visszakérdezése is hangsúlyos az érettségiben. Állítása szerint ezt nem győzi hangsúlyozni a saját diákjainak, emiatt alig várja, hogya jövő évi érettségizők előtt "lobogtathassa" egyfajta bizonyítékként erre az idei feladatsort.
A példák között emellett idén három memoritert is visszakérdeztek; a Himnuszt, Ady Endre "Góg és Magók fia vagyok én..." című művét és Babits Mihály "Jónás imája" költeményének egy részletét. Ezek azonban annyira alapművek a pedagógus szerint, hogy "aki nem tudja őket, nem volt jelen a magyarórákon."
Örömteli novella, izzasztó esszé
A 90 perces első részt követően a diákok megkapták a feladatsor II. részét, amiben Örkény István Meddig él egy fa? című novellájának elemzése VAGY egy általános témakifejtő esszé megírása közül választhattak, aminek témája idén a történelmi események irodalmi feldolgozása volt. Ezek egyikét 150 perc alatt kellett kidolgozniuk a vizsgázóknak.
A novellával kapcsolatban Németh Nikolett azt mondta; mivel 20. századi novella, ezért a szövege könnyebben értelmezhető a diákok számára, mint a 19. századi művek. Emellett a Meddig él egy fa? szerinte kifejezetten élvezetes novella és a szerző is kedvelt, ismert a diákok körében. A vizsgázóknak egyedül azért kellett résen lenniük, mert Örkény általában az egyperces novelláiról ismert, az érettségiben kapott mű viszont nem ilyen.
Elsőre kedvező, jó feladatnak találta emellett a magyartanár az általános témakifejtő esszé témáját is, a feladat kidolgozása végül azonban még őt is némileg megizzasztotta. A feladatleírásban ugyanis az szerepelt, hogy "mutassa be 3-5 szabadon választott alkotás alapján, hogyan jelennek meg a történelem eseményei az irodalmi hagyományban." Kérdéses azonban a pedagógus szerint, hogy a hivatalos megoldókulcs mit tekint majd olyan műveknek, amik történelmi eseményt dolgoznak fel.
Különbséget lehet tenni ugyanis azon művek között, amik történelmi környezetben játszódnak, és amik konkrét eseményt dolgoznak fel. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az általunk megkérdezett szaktanár azt mondja; remélhetőleg megengedő lesz a javítókulcs.
Szerintem ezt a feladatot többségében történelmi érdeklődésű fiúk választhatták
- jegyezte meg.
Összességében a magyartanár úgy véli, az idei magyarérettségi feladatsor a várakozásoknak megfelelő volt, hozta a tavaly megismert sémát és tendenciát, nem tartogatott meglepetéseket.
"Ha jövőre is ilyen lenne, én elégedett lennék" - tette hozzá.
