Ilyen feladatok lehetnek idén a magyarérettségi irodalmi kvízében

Párosítás, igaz-hamis, fogalmak azonosítása; így kérdezhetik ki többek között egyes műnemeket, műfajokat, korstílusokat vagy memoritereket a magyarérettségiben.

  • Székács Linda

Gyakorlati szövegalkotás helyett 2024-től a magyarérettségi I. részében a szövegértés után a vizsgázóknak egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk. Ez az Oktatási Hivatal által kiadott részletes vizsgakövetelmények szerint különböző feladattípusokból áll.

A feladat lehet például

  • táblázat kitöltése,
  • igaz-hamis választás,
  • sorrend kialakítása,
  • párosítás,
  • szövegkiegészítés,
  • fogalmak azonosítása,
  • memoriterek felismerése, kiegészítése.

Ilyen feladatok formájában kérdezhetik vissza tehát a középiskolai tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot. Azon belül is számonkérhetik

  • korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését,
  • a műnemi, műfaji tájékozottságot,
  • verstani ismereteket (felismerés szintjén),
  • a kötelezőnek kijelölt memoritereket,
  • műismeretet,
  • az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit.

Az OH ezzel kapcsolatos dokumentumát ide kattintva éritek el.

Hogy tavaly milyen feladatokat kaptak a vizsgázók a középszintű magyarérettségi I. részében, arról ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.