Emelt matek para: ezekkel a feladatokkal gyakoroljatok, hogy biztosan jól menjen az érettségi

Addig kell gyakorolni, amíg a könyökötökön nem jön ki! Itt van az elmúlt öt év emelt szintű matekérettségi feladatlapja és megoldása egy helyen.

  • Rodler Lili

Már minden bizonyítást kívülről tudtok és fel vagytok készülve a legnehezebb feladatokra is? Akkor nincs más hátra, mint még egy kicsit gyakorolni.

Az ismétlés a tudás anyja és ez minden érettségi tárgyra igaz. Ha már túl vagytok a legtöbb online megtalálható feladatlapon és minden gyakorlófeladatot megcsináltatok, amit az iskolában adtak nektek, akkor remek megoldás elővenni az előző évek érettségi feladatait.

Érdemes ezeket a feladatokat már az éles érettséginél meghatározott időkorláttal megoldani. Így le tudjátok mérni, hogy mennyire fértek bele az időtökbe és nyugodtabban ültök majd neki május 6-án a rendes matekérettséginek.

Az Oktatási Hivatal összegyűjtötte az előző évek érettségi vizsgáinak feladatait, külön emelt- és középszinten is. A középszintű feladatokat és megoldásokat is kigyűjtöttük nektek:

 

Itt pedig az emelt szintű feladatokat és javítókulcsokat találjátok:

    Hozzászólások

    A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

    A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

    Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

    Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.