A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.
Az Oktatási Hivatal korábban arról számolt be, hogy az előző évi felsőoktatási felvételin kiemelkedően nagy volt az érdeklődés a rövid ciklusú tanári mesterképzések, melyekre összesen 4977-en jelentkeztek. Ebből:
Idén ez a szám azonban jócskán visszaesett; az OH adatai szerint 3226-an jelentkezett tanári mesterképzésre, tehát több mint 1000 fővel kevesebben, mint tavaly.
Első helyen 1253 fő jelölte meg valamelyik 2025 szeptemberében induló tanári mesterképzést.
A közzétett adatok alapján a négy féléves tanári mesterképzésre 665, a három féléves tanári mesterképzésre 660, a két féléves tanári mesterképzésre pedig 1901-en jelentkeztek. Ebből azt látni, hogy például a 3 féléves képzéseknél kevesebb mint a felére esett vissza a jelentkezés.
Legnépszerűbb szakok
A két féléves képzések esetében a lista élén az angol nyelv és kultúra, egészségügyi és a természettudomány-környezettan szakok állnak. A három féléves képzéseknél szintén az angol nyelv és kultúra, az agrármérnök és a földrajztanár áll a top 3 helyen. A négy féléves képzéseknél a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv és kultúra, valamint a történelemtanár szak van legelől a sorban.
Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb jelentkezővel rendelkező szakokon is maximum 18-16 fő található és nagyon sok szakot csak 1-1 felvételiző jelölt meg.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin pedig 821 olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak van, amiket senki sem jelölt meg:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
