Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

A kettő nem ugyan az, mutatjuk is, hogy miért.

  • Rodler Lili

A javító és a pótló érettségi között a legnagyobb különbség, hogy az egyik esetében mind a két vizsgarészt meg kell ismételni, a másik esetben pedig csak azt, amelyiken valamilyen oknál fogva nem tudtatok részt venni.

Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?

Az Oktatási Hivatal pontos leírása szerint javító érettségi vizsgát azoknak kell tennie, akik nekik felróható okokból (tehát igazolatlanul) nem vettek részt a vizsgán, vagy sikertelen érettségi vizsgát tettek, mivel a két vizsgarész összesen nem érte el a minimum ponthatárt.

Ebben az esetben az adott tantárgyból újra kell vizsgáznotok. Mindegy, hogy esetleg a szóbelin, vagy az írásbelin elértétek a meghatározott minimum ponthatárt, akkor is mind a két részt újra le kell tennetek.

Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten

A pótló érettségi vizsga viszont azoknak szól, akik igazoltan hiányoztak valamelyik vizsgarészről. Ilyenkor onnan folytathatjátok az érettségit, ahol abbahagytátok, a sikeresen megoldott vizsgarészt pedig számításba veszik, amennyiben nyilatkoztok róla, hogy kéritek a beszámítását.

Ebben az esetben arra is van lehetőségetek, amennyiben az igazgató engedélyezi, hogy ugyanabban a vizsgaidőszakban tegyétek le az érettségiteket, mint amiben elkezdtétek. Így nem kell őszig várnotok.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.