Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére

378 pont alatt egyik népszerű fővárosi vagy vidéki egyetemre sem lehetett bejutni 2024-ben.

  • Székács Linda

Közel 19 ezren jelentkeztek idén a felvételi listájuk valamelyik helyén gazdálkodási és menedzsment képzésre, ami sokadik alkalommal lett idén is a felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alapképzése.

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Közülük a legnépszerűbb képzést 4484-en jelölték a felvételi listájuk első helyén.

A jelentkezők száma miatt jellemzően a ponthatárok is magasak ezen az alapképzésen. A 2024-es felsőoktatási felvételiben államilag támogatott gazdálkodási és menedzsment alapszakra a(z)

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 407,
  • Budapesti Corvinus Egyetemen 443,
  • Debreceni Egyetemen 387,
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 409,
  • Károli Gáspár Református Egyetemen 378,
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen 389,
  • Miskoci Egyetemen 418,
  • Óbudai Egyetemen 381,
  • Pannon Egyetemen 430,
  • Pécsi Tudományegyetemen 397,
  • Szegedi Tudományegyetemen 385

ponttal lehetett bekerülni.

Ezekhez tehát nem elég a jól sikerült érettségi és a jó tanulmányi eredmények; intézményi pontokra, például emelt szintű érettségire és nyelvvizsgára is szükség lehet.

„Igenis sorsfordító lehet extra 100 pont”

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.