Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére

378 pont alatt egyik népszerű fővárosi vagy vidéki egyetemre sem lehetett bejutni 2024-ben.

  • Székács Linda

Közel 19 ezren jelentkeztek idén a felvételi listájuk valamelyik helyén gazdálkodási és menedzsment képzésre, ami sokadik alkalommal lett idén is a felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alapképzése.

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Közülük a legnépszerűbb képzést 4484-en jelölték a felvételi listájuk első helyén.

A jelentkezők száma miatt jellemzően a ponthatárok is magasak ezen az alapképzésen. A 2024-es felsőoktatási felvételiben államilag támogatott gazdálkodási és menedzsment alapszakra a(z)

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 407,
  • Budapesti Corvinus Egyetemen 443,
  • Debreceni Egyetemen 387,
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 409,
  • Károli Gáspár Református Egyetemen 378,
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen 389,
  • Miskoci Egyetemen 418,
  • Óbudai Egyetemen 381,
  • Pannon Egyetemen 430,
  • Pécsi Tudományegyetemen 397,
  • Szegedi Tudományegyetemen 385

ponttal lehetett bekerülni.

Ezekhez tehát nem elég a jól sikerült érettségi és a jó tanulmányi eredmények; intézményi pontokra, például emelt szintű érettségire és nyelvvizsgára is szükség lehet.

„Igenis sorsfordító lehet extra 100 pont”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.