Vajon felbukkannak majd a magyarérettségiben? Ilyen irodalmi évfordulók vannak 2025-ben

Jókai Mór, Szabó Lőrinc és József Attila születésének évfordulója is van 2025-ben.

  • Székács Linda

200 évvel ezelőtt született Jókai Mór magyar író, aminek tiszteletére a 2025-ös évet a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, tévéfilm készülhet róla, a közmédia pedig mesterséges intelligencia segítségével keltette életre és interjúvolta meg a magyar írót.

Ezen kívül azonban számos további jelentős irodalmi évforduló van 2025-ben. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtése szerint például 120 éve született József Attila költő és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc.

Hogy közülük valaki felbukkan-e idén a magyarérettségiben, az majd csak májusban fog kiderülni, mindenesetre sem József Attila, sem Jókai, sem pedig Szabó Lőrinc feltűnése nem lenne nagy meglepetés. Szabó Lőrinc viszonylag gyakori szereplője a magyarérettséginek, de József Attila is többször feltűnt már. 2018-ban a magyarérettségi második részében épp egy Szabó Lőrinc és egy József Attila művet kellett összehasonlítaniuk a vizsgázóknak.

Mivel pedig Jókai Mórtól csak Az arany ember része a tananyagnak, májusig ezt mindenképp idézzétek fel.

És bár nem irodalmi alak, de a 2025-ös év Jókaival párhuzamosan Klebelsberg Kuno-emlékév is. A korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentős hatással bírt a magyar oktatásra, tudományra és kultúrára, így az sem kizárt, hogy ő is feltűnhet az érettségiben magyarból vagy történelemből.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.