Vajon felbukkannak majd a magyarérettségiben? Ilyen irodalmi évfordulók vannak 2025-ben

Jókai Mór, Szabó Lőrinc és József Attila születésének évfordulója is van 2025-ben.

  • Székács Linda

200 évvel ezelőtt született Jókai Mór magyar író, aminek tiszteletére a 2025-ös évet a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, tévéfilm készülhet róla, a közmédia pedig mesterséges intelligencia segítségével keltette életre és interjúvolta meg a magyar írót.

Ezen kívül azonban számos további jelentős irodalmi évforduló van 2025-ben. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtése szerint például 120 éve született József Attila költő és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc.

Hogy közülük valaki felbukkan-e idén a magyarérettségiben, az majd csak májusban fog kiderülni, mindenesetre sem József Attila, sem Jókai, sem pedig Szabó Lőrinc feltűnése nem lenne nagy meglepetés. Szabó Lőrinc viszonylag gyakori szereplője a magyarérettséginek, de József Attila is többször feltűnt már. 2018-ban a magyarérettségi második részében épp egy Szabó Lőrinc és egy József Attila művet kellett összehasonlítaniuk a vizsgázóknak.

Mivel pedig Jókai Mórtól csak Az arany ember része a tananyagnak, májusig ezt mindenképp idézzétek fel.

És bár nem irodalmi alak, de a 2025-ös év Jókaival párhuzamosan Klebelsberg Kuno-emlékév is. A korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentős hatással bírt a magyar oktatásra, tudományra és kultúrára, így az sem kizárt, hogy ő is feltűnhet az érettségiben magyarból vagy történelemből.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.