Mutatjuk, melyek a legnépszerűbb műszaki képzések 2025-ben.
Idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre, ami Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma.
Műszaki képzési területen a legtöbben idén is gépészmérnöknek készülnek, melyre 2635 elsőhelyes jelentkezés érkezett. A top ötös lista sorrendjében nem változott a tavalyi éveshez képest, azonban a gépészmérnökin kívül az összes többi négy szakon bár keveset, de nőtt a jelentkezők száma. A gépészmérnökit 137-tel, az építészmérnökit pedig 182-vel több felvételiző jelölte meg első helyen, mint 2024-ben.
Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az Oktatási Hivatal idén sem közölte, azonban az elsőhelyes jelentkezők számát közzétette.
Ezek alapján az 5 legnépszerűbb műszaki alapképzés 2025-ben a következőek:
Nem sokkal maradt el a lista helyezettjeitől a műszaki menedzser (879 elsőhelyes jelentkezés) és az építőmérnöki szak (884 első helyes jelentkezés) sem.
Ezen a 10 alap- és osztatlan szakon lesz a legnagyobb a verseny a 2025-ös felvételin.
Az az összesített számokat nézzük, akkor pedig nappali munkarendben a gépészmérnöki alapképzésen 6801, a villamosmérnökin 4235, az építészmérnökin 3933 jelentkező volt.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
