Erre az öt műszaki képzésre jelentkeztek idén a legtöbben

Mutatjuk, melyek a legnépszerűbb műszaki képzések 2025-ben.

Idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre, ami Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma.

Műszaki képzési területen a legtöbben idén is gépészmérnöknek készülnek, melyre 2635 elsőhelyes jelentkezés érkezett. A top ötös lista sorrendjében nem változott a tavalyi éveshez képest, azonban a gépészmérnökin kívül az összes többi négy szakon bár keveset, de nőtt a jelentkezők száma. A gépészmérnökit 137-tel, az építészmérnökit pedig 182-vel több felvételiző jelölte meg első helyen, mint 2024-ben.

Március 20-án, csütörtökön indul az egyetemi felvételi időszak egyik legfontosabb része, az ügyintézés.

Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az Oktatási Hivatal idén sem közölte, azonban az elsőhelyes jelentkezők számát közzétette.

Ezek alapján az 5 legnépszerűbb műszaki alapképzés 2025-ben a következőek:

  1. gépészmérnöki: 2635 elsőhelyes jelentkező
  2. villamosmérnöki: 1782 elsőhelyes jelentkező
  3. építészmérnöki: 1223 elsőhelyes jelentkező
  4. járműmérnöki: 1161 elsőhelyes jelentkező
  5. mechatronikai mérnöki: 942 elsőhelyes jelentkező

Nem sokkal maradt el a lista helyezettjeitől a műszaki menedzser (879 elsőhelyes jelentkezés) és az építőmérnöki szak (884 első helyes jelentkezés) sem.

Ezen a 10 alap- és osztatlan szakon lesz a legnagyobb a verseny a 2025-ös felvételin.

Az az összesített számokat nézzük, akkor pedig nappali munkarendben a gépészmérnöki alapképzésen 6801, a villamosmérnökin 4235, az építészmérnökin 3933 jelentkező volt.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.