Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre

2022 óta mintegy másfélszeresére nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik a szakma megszerzése után a tanulmányaikat egyetemen folytatnák, de mégis a felvettek többsége gimnazista.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 2022-hez képest 57 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a szakképzésből jelentkeznek a felsőoktatásba.

Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az OH friss, aktív hallgatói kutatásából kiderült, hogy a felvett hallgatók döntő többsége, 2023-ban mintegy 83 százaléka, gimnázium után került be az egyetemre, és csak alig 14,4 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakképzésből nem feltétlen vezet egyenesen az út az egyetemre, főleg ha a diák a szakmájától teljesen eltérő szakterületen tanulna tovább.

Ugyanis nem mindegyik egyetem fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként. Emiatt ezeknek a diákoknak egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit ráadásul csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

Emellett ezeknek a diákoknak akkor is le kell tenniük a szakmai vizsgát ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, ha közben meggondolták magukat, és biztosan tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni.

Ugyanakkor ha a tanuló az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor a szakmai vizsga még előnyt is jelenthet.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.