Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Nem határozott meg minimumponthatárokat a hozzájuk jelentkező diákok számára két jelentős vidéki felsőoktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem, de számos további kisebb-nagyobb vidéki és fővárosi intézmény sem.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Míg a korábbi szabályozás szerint addig
- 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
- 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
- 50 pont alatt pedig mesterképzésre
sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.
Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.
Egyes felsőoktatási intézmények viszont nem határoztak minimumponthatárokról.
A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem mellett például be lehet így kerülni a(z)
- Állatorvostudományi Egyetemre,
- Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemre,
- Károli Gáspár Református Egyetemre,
- Miskolci Egyetemre és a
- Tokaj-Hegyalja Egyetemre is.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
| Minimumponthatárok 2025 |
