Felsőoktatási felvételi: mi történik, ha nem vesznek fel egyik megjelölt szakra sem?

Február 15-én lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezése. Eddig kell eldöntenetek, melyik egyetemen és milyen szakon szeretnétek tanulni.

Bár még a ponthatárok kihirdetése igen messze van - erre ugyanis csak július végén fog sor kerülni -, sokan már biztos most is izgulnak, hogy melyik képzésre fognak bekerülni vagy felvételt nyernek-e egyáltalán bármelyik általuk megjelölt helyre.

Fontos tudnotok, hogy még azután is van esélyetek szeptemberben egyetemre menni, ha egyik képzésre sem vesznek fel titeket - ugyani még hátra van egy pótfelvételi.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján - pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik

  • jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket,
  • vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem

- tájékoztat róla a Felvi.hu.

A pótfelvételi jelentkezési időszak az általános felvételi ponthatárok kihirdetése után fog kezdődni, július végén és augusztus első feléig fog tartani. Azonban ebben az esetben már csak egyetlen helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Akiket pedig a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.