Felvételi 2025: itt a felvételi tájékoztató kiegészítése

Új szakokkal bővült a felsőoktatási felvételi tájékoztató.

  • Székács Linda

Számos olyan szakkal egészült ki a 2025-ös felsőoktatási felvételi tájékoztató, amiket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, most viszont ezekre is lehet jelentkezést benyújtani, egyes szakokat pedig intézményi döntés alapján töröltek a meghirdetések közül.

"Az új meghirdetéseken felül a Felsőoktatási felvételi tájékoztató szövegébe beépültek azok a változások, pontosítások is, amelyek jogszabályváltozás miatt, illetve az ellenőrzés során felfedezett hiányosságok, hibák, vagy intézményi jelzések következtében javultak. Érdemes tehát újra átnézni a Tájékoztató érintett fejezeteit (Mesterképzésre jelentkezőknek, illetve Pontszámítás)" - írja a felvi.hu.

Az egyetemi jelentkezés leadásának határideje továbbra is 2025. február 15. Eddig kell benyújtani a jelentkezést az E-felvételi rendszerében, amit Ügyfélkapu+ vagy a DÁP programmal hitelesíteni is kell.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is három képzést lehet ingyenesen megjelölni (beleértve azok költségtérítéses és állami ösztöndíjas formáját is), további három szak megért darabonként 2-2 ezer forint eljárási díjat kell fizetni.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.