Felvételi 2025: pontszámítás a szakmai vizsga eredményéből

A szakképzettséggel rendelkező jelentkezőknek néhány éve már arra is lehetőségük van, hogy az egyetemi felvételi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják. Mutatjuk, mi ennek a módja.

  • Székács Linda

2021-től a szakképzettséggel rendelkező diákok számára lehetőség van arra, hogy a felsőoktatási felvételi során a pontjaikat részben a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják, amennyiben szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésen tanulnának tovább és a szakmai vizsga érdemjegye legalább "jó" (4).

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi dokumentumok esetén lehet a szakmai vizsga eredményéből érettségi pontot számolni:

  • 2021-től kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél (technikumban szerezhető) - EMELT SZINTŰ érettségi vizsgának minősül;
  • 2021-től kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány (pl. szakgimnáziumban szerezhető) - KÖZÉPSZINTŰ érettségi vizsgának minősül;
  • 2012 utáni OKJ szerinti (komplex szakmai vizsgás) bizonyítvány (ha az Országos Képzési Jegyzék alapján 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést igazol) - KÖZÉPSZINTŰ érettségi vizsgának minősül.

A korábban felsorolt feltételek teljesülése esetén az érettségi pontok számítása szakmai vizsga esetén történhet

  • az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének összeadásával, vagy
  • csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével, annak négyszerese alapján.

"Amennyiben csak a szakmai vizsga eredménye alapján állapítják meg az érettségi pontokat és a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerezésével kell meghatározni" - teszik hozzá.

A felvételi összpontszám a szakképzettséggel rendelkező jelentkezők számára az alábbiak alapján is kiszámítható:

  • tanulmányi pontok + az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének összege + intézményi pontok,
  • az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének kétszerese + intézményi pontok,
  • a szakmai vizsga eredményének négyszerese + intézményi pontok.

A számítási módok közül mindig a jelentkező számára legkedvezőbb lehetőséget veszik figyelembe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.