Tovább csökkentették az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát. Azok járnak a legrosszabbul, akik valamilyen gazdasági képzésre jelentkeznének a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre.
2025-ben összesen 4562 fő kerülhet be állami ösztöndíjas férőhelyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamely képzésére. Ez 354 fővel kevesebb, mint 2024-ben.
Jelentősen csökkentették a gazdasági szakokon elérhető állami férőhelyek számát, ami 2024-ben még 566 fő volt, 2025-ben viszont már csak 163, és csökkent a társadalomtudományi képzéseken elérhető állami férőhelyek száma is 110-ről alig 40 főre.
Így alakulnak a keretszámok képzésterületenként a Műegyetemen:
Érdekesség egyébként, hogy míg a gazdasági- és társadalomtudományi férőhelyek közül elvettek, az informatikai és műszaki (tehát az egyetem fő profilját képező) keretszámokhoz hozzáadtak. Az informatika szakokon példul 982-ről 1011-re, a műszaki képzéseken 2971-ről 3060-ra nőtt az elérhető állami férőhelyek száma.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
