Felvételi: az ügyfélkapu megszűnése miatt hogyan változik az ügyintézés?

Az Ügyfélkapu megszűnése felvet néhány kérdést: például a mostani keresztféléves felvételivel kapcsolatban is, hiszen, ha januártól nem él majd a rendszer már, akkor a különböző értesítések és az E-felvételibe való belépés is teljesen átalakulhat.

  • Rodler Lili

Az utóbbi időben a hírportálokon elég sok olyan cikkel lehetett találkozni, ami az ügyfélkapu megszűnéséről szólt, ám nem sok érdemi információt tartalmazott a tényleges történésekről, írta a Telex.hu.

Mi az a DÁP?

A DÁP a Digitális Állampolgárságra Programra utal, ami egy applikáció formájában fogja helyettesíteni januártól az Ügyfélkaput. Ebben az applikációban fog csoportosulni minden olyan adat, ami az ember személyéhez fűződik, és ha minden igaz ebbe a rendszerbe kell majd befussanak az üzenetek is a felvételivel kapcsolatban, és az appon keresztül kell majd a beléptetéseket és a hitelesítést is intézni.

Egyelőre a rendszer csak annyira alkalmas, hogy a jelszó beírása nélkül lehet belépni – biometrikus azaz ujjlenyomatos vagy arcfelismerős azonosítással – a SZÜF-be (Személyre Szabott Ügyintézési Felület) az Ügyfélkapun keresztül, kétfaktoros hitelesítéssel.

Szeptember óta lehet igényelni, hogy lehessen ilyen felületünk, de eddig nem sokan kérték a létrehozását. Ennek pusztán annyi az oka, hogy az Ügyfékapu mellett futó Ügyfélkapu+ nem szűnik meg, és hasonló módszerrel operál, mint a készülődőben lévő DÁP.

Mennyiben befolyásolja a felvételit?

A háttérrendszer marad, a belépés változik csak egyelőre. Mivel ahogy az Ügyfélkapu elnevezés is utalt rá, itt lényegében csak egy beléptetési rendszerről beszélünk, aminek a helyébe fog lépni január 16-tól a DÁP. Tehát, amikor hitelesíteni kell majd a jelentkezést az E-felvételi rendszerében, ezentúl nem kell majd bepötyögni a különböző azonosítókat, hanem egyszerűen egy QR-kód beolvasásával el lehet intézni.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.