Ezeket a felvételi lapokat kérik a középiskolai jelentkezés során

Jelentkezési lap, tanulói adatlap, adatbegyűjtő lap: mutatjuk, mi micsoda.

A felvételi lapok elengedhetetlenek a középiskolai felvételihez. Az adatgyűjtés során két lapot kell kitöltenie a jelentkezőknek. Az Oktatási Hivatal (OH) az alábbi szükséges dokumentumokat mutatja be a 8. évfolyamra járó felvételizők jelentkezése kapcsán:

Jelentkezési lap

A jelentkezők ezen a lapon jelzik a középfokú iskolának a jelentkezési szándékukat. Ezen a lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, és egyéb olyan információk - például kollégiumi igény, központi írásbeli vizsga eredménye, az eddig tanult idegen nyelv -, amelyeket a tanuló a középfokú iskolával közölni szeretne.

Fontos tudni, hogy minden iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. Emellett a felvételi során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg.

Tanulói lap

A jelentkezők ezen a lapon tájékoztatják a Hivatalt arról, hogy mely intézmények mely tanulmányi területeire nyújtottak be jelentkezést. Ezen a tanuló személyes adatain kívül szerepel az összes megjelölt tanulmányi terület, a tanuló által meghatározott sorrendben.

A sorrendez az alapján érdemes felállítani, hogy a jelentkező diák melyik intézményben tanulna tovább a legszívesebben. A kész sorrendet a megjelölt iskolák nem fogják látni.

Adatbegyűjtő lap

Az adatbegyűjtő lap az előbb bemutatott lapok előállításához szükséges továbbtanulási szándékot tartalmazza. Ezt a szülőknek a Hivatal honlapján elérhető adatbegyűjtő alkalmazás használatával kell előállítaniuk.

Az alkalmazás a középfokú felvételi eljárásban részt vevő intézmények jegyzékének 2024. októberi nyilvánosságra hozatalát követően válik elérhetővé a Hivatal honlapján – tájékoztat róla az OH.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.