Jelentkezési lap, tanulói adatlap, adatbegyűjtő lap: mutatjuk, mi micsoda.
A felvételi lapok elengedhetetlenek a középiskolai felvételihez. Az adatgyűjtés során két lapot kell kitöltenie a jelentkezőknek. Az Oktatási Hivatal (OH) az alábbi szükséges dokumentumokat mutatja be a 8. évfolyamra járó felvételizők jelentkezése kapcsán:
Jelentkezési lap
A jelentkezők ezen a lapon jelzik a középfokú iskolának a jelentkezési szándékukat. Ezen a lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, és egyéb olyan információk - például kollégiumi igény, központi írásbeli vizsga eredménye, az eddig tanult idegen nyelv -, amelyeket a tanuló a középfokú iskolával közölni szeretne.
Fontos tudni, hogy minden iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. Emellett a felvételi során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg.
Tanulói lap
A jelentkezők ezen a lapon tájékoztatják a Hivatalt arról, hogy mely intézmények mely tanulmányi területeire nyújtottak be jelentkezést. Ezen a tanuló személyes adatain kívül szerepel az összes megjelölt tanulmányi terület, a tanuló által meghatározott sorrendben.
A sorrendez az alapján érdemes felállítani, hogy a jelentkező diák melyik intézményben tanulna tovább a legszívesebben. A kész sorrendet a megjelölt iskolák nem fogják látni.
Adatbegyűjtő lap
Az adatbegyűjtő lap az előbb bemutatott lapok előállításához szükséges továbbtanulási szándékot tartalmazza. Ezt a szülőknek a Hivatal honlapján elérhető adatbegyűjtő alkalmazás használatával kell előállítaniuk.
Az alkalmazás a középfokú felvételi eljárásban részt vevő intézmények jegyzékének 2024. októberi nyilvánosságra hozatalát követően válik elérhetővé a Hivatal honlapján – tájékoztat róla az OH.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
