Milyen szakképesítési dokumentumokat kérhetnek a keresztféléves felvételin?

A szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló dokumentumokért intézményi pontok járhatnak a felvételin. Mutatjuk, melyeket lehet feltölteni az E-felvételibe.

Ha februárban már a felsőoktatásban szeretnétek tanulni, akkor november 15-ig még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire. A Felvi oldalán található dokumentumok feltöltéséről szóló tájékoztató szerint a jelentkezőknek fel kell tölteni:

Középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél

A jelenleg technikumban folytatott tanulmányok végén megszerzett bizonyítvány és oklevél együtt középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsítanak. Ezekkel igazolhatjátok a pontszámításhoz szükséges szakmai vizsgák eredményeit.

OKJ bizonyítvány

A 2012 utáni OKJ szerinti szakképesítés igazolására kizárólag a Magyarországon szerzett OKJ bizonyítvány fogadható el, érettségi pont csak ezekből számolható.

Egyes felsőoktatási intézményekben azonban a 2012 előtti OKJ szerinti szakképesítésért is kapható intézményi pont. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy ezekből érettségi pont nem számítható.

Képesítő bizonyítvány

Képesítő bizonyítványként kizárólag a 2021 májusától kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány fogadható el.

Az érettségi pontok számításánál nem fogadhatóak el az alábbi dokumentumok:

  • 2021 májusa előtt kiállított „technikusi” bizonyítvány
  • törzslap
  • szakmai bizonyítvány
  • ECDL-bizonyítvány
  • szakmunkás-bizonyítvány
  • érettségi-képesítő bizonyítvány
  • szakközépiskolai képesítő bizonyítvány
  • szakmai vizsgáról szóló igazolás
  • munkahelyi belső tanfolyamok, képzések, egyéb tanfolyamok igazolásai, oklevelei
  • honosított vagy elismert külföldi szakképesítés igazolása
Az egyetemi felvételi pontszámításáról az alábbi cikkünkben bővebben is olvashattok:
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.