Milyen szakképesítési dokumentumokat kérhetnek a keresztféléves felvételin?

A szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló dokumentumokért intézményi pontok járhatnak a felvételin. Mutatjuk, melyeket lehet feltölteni az E-felvételibe.

Ha februárban már a felsőoktatásban szeretnétek tanulni, akkor november 15-ig még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire. A Felvi oldalán található dokumentumok feltöltéséről szóló tájékoztató szerint a jelentkezőknek fel kell tölteni:

Középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél

A jelenleg technikumban folytatott tanulmányok végén megszerzett bizonyítvány és oklevél együtt középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsítanak. Ezekkel igazolhatjátok a pontszámításhoz szükséges szakmai vizsgák eredményeit.

OKJ bizonyítvány

A 2012 utáni OKJ szerinti szakképesítés igazolására kizárólag a Magyarországon szerzett OKJ bizonyítvány fogadható el, érettségi pont csak ezekből számolható.

Egyes felsőoktatási intézményekben azonban a 2012 előtti OKJ szerinti szakképesítésért is kapható intézményi pont. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy ezekből érettségi pont nem számítható.

Képesítő bizonyítvány

Képesítő bizonyítványként kizárólag a 2021 májusától kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány fogadható el.

Az érettségi pontok számításánál nem fogadhatóak el az alábbi dokumentumok:

  • 2021 májusa előtt kiállított „technikusi” bizonyítvány
  • törzslap
  • szakmai bizonyítvány
  • ECDL-bizonyítvány
  • szakmunkás-bizonyítvány
  • érettségi-képesítő bizonyítvány
  • szakközépiskolai képesítő bizonyítvány
  • szakmai vizsgáról szóló igazolás
  • munkahelyi belső tanfolyamok, képzések, egyéb tanfolyamok igazolásai, oklevelei
  • honosított vagy elismert külföldi szakképesítés igazolása
Az egyetemi felvételi pontszámításáról az alábbi cikkünkben bővebben is olvashattok:
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.