Milyen szakképesítési dokumentumokat kérhetnek a keresztféléves felvételin?

A szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló dokumentumokért intézményi pontok járhatnak a felvételin. Mutatjuk, melyeket lehet feltölteni az E-felvételibe.

Ha februárban már a felsőoktatásban szeretnétek tanulni, akkor november 15-ig még jelentkezhettek a keresztféléves felvételire. A Felvi oldalán található dokumentumok feltöltéséről szóló tájékoztató szerint a jelentkezőknek fel kell tölteni:

Középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél

A jelenleg technikumban folytatott tanulmányok végén megszerzett bizonyítvány és oklevél együtt középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsítanak. Ezekkel igazolhatjátok a pontszámításhoz szükséges szakmai vizsgák eredményeit.

OKJ bizonyítvány

A 2012 utáni OKJ szerinti szakképesítés igazolására kizárólag a Magyarországon szerzett OKJ bizonyítvány fogadható el, érettségi pont csak ezekből számolható.

Egyes felsőoktatási intézményekben azonban a 2012 előtti OKJ szerinti szakképesítésért is kapható intézményi pont. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy ezekből érettségi pont nem számítható.

Képesítő bizonyítvány

Képesítő bizonyítványként kizárólag a 2021 májusától kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány fogadható el.

Az érettségi pontok számításánál nem fogadhatóak el az alábbi dokumentumok:

  • 2021 májusa előtt kiállított „technikusi” bizonyítvány
  • törzslap
  • szakmai bizonyítvány
  • ECDL-bizonyítvány
  • szakmunkás-bizonyítvány
  • érettségi-képesítő bizonyítvány
  • szakközépiskolai képesítő bizonyítvány
  • szakmai vizsgáról szóló igazolás
  • munkahelyi belső tanfolyamok, képzések, egyéb tanfolyamok igazolásai, oklevelei
  • honosított vagy elismert külföldi szakképesítés igazolása
Az egyetemi felvételi pontszámításáról az alábbi cikkünkben bővebben is olvashattok:
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.