Keresztféléves felvételi 2025: mi a teendő a jelentkezés után?

November 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket az E-felvételi rendszerében, viszont utána sem szabad elkényelmesedni.

  • Rodler Lili

Miután lezárul a jelentkezési időszak, december 14-től elérhetővé válnak az ügyintézés funkciók a rendszerben. Ez a mesterképzésre jelentkezettek számára ismerős lehet, hiszen az alapszakos tanulmányaik kezdetén is ezeken a folyamatokon kellett keresztülmenjenek.

A Felvi.hu felsőoktatási tájékoztatójában részletesen leírja, hogy mit is kell elvégezni, illetve mire kell figyelni december 14-e után. Az ügyintézési időszakban:

  • Nyomon követhetitek a benyújtott kérelmeitek és dokumentumaitok feldolgozását, a feldolgozás eredményét. Elutasított dokumentum esetén az elutasítás indokát.
  • Ellenőrizhetitek a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokat és információkat.
  • Megnézhetitek, hogy a jelentkezési helyeitekre az adott időpontban a rendelkezésre álló adatok szerint, mennyi felvételi pontszámot értetek el.
  • Letölthetitek a Hivatal által küldött hivatalos értesítéseket, határozatokat, hiánypótló végzéseket.

Főleg a hiánypótló felhívások miatt érdemes rendszeresen megnézni az E-felvételi felületét. A hiányos adatokról/dokumentumokról a megadott e-mail címetekre külön hiánypótlási értesítést is kaptok majd.

Az ügyintézés időszaka 2025 január 9-ig tart majd. A fent felsoroltak mellett eddig az időpontig tudtok majd a jelentkezési sorrendeteken módosítani, jelentkezés visszavonni, illetve minden dokumentumot pótolni, amit a jelentkezés után kaptatok meg.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.