Mire kaphattok pluszpontot? Ilyen dokumentumokat kérhetnek tőletek a felvételin

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire.

Csak akkor járnak pluszpontok a felvételin, ha az arra való jogosultságot igazolni tudjátok a megfelelő dokumentumokkal. Mutatjuk, miket kérhetnek tőletek az egyetemek a keresztféléves felvételin – írja a Felvi.hu.

2024-től a felsőoktatási felvételi során az intézményi pontok jogcímeit, mértéket és azok feltételeit már az intézmények egyedileg határozhatják meg.

Csak olyan jogcímen kapható intézményi pont, amelyet az intézmények a meghirdetett képzések oldalain közzétettek.

Bár egyetemenként eltérhet, hogy mire mennyi pontot adnak, a leggyakrabban az alábbiakért kapható intézményi pont:

emelt szintű érettségi vizsga

  • tanulmányi és művészeti versenyek
  • nyelvtudás
  • esélyegyenlőség
  • munkatapasztalat, önkéntes tevékenység
  • nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga
  • felvételi vizsga
  • kompetenciateszt
  • sporteredmények
  • szakképesítés
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél

Önkéntes katonai szolgálat

Az önkéntes katonai szolgálatra a felvételi tájékoztató külön is kitér, aminek pontozása a törvényben foglaltak szerint egységes az egyetemeken: összesen maximum 64 többletpont kapható.

Az eredmény igazolásához szükség lehet az alábbiakra:

  • 2024. október 1-től a kiképzés végrehajtásáért felelős Területvédelmi Ezred parancsnoka által kiállított igazolás
  • a 2024. október 1-jét megelőzően kiállított igazolások esetében a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiadott igazolások fogadhatók el

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.