Mire kaphattok pluszpontot? Ilyen dokumentumokat kérhetnek tőletek a felvételin

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire.

Csak akkor járnak pluszpontok a felvételin, ha az arra való jogosultságot igazolni tudjátok a megfelelő dokumentumokkal. Mutatjuk, miket kérhetnek tőletek az egyetemek a keresztféléves felvételin – írja a Felvi.hu.

2024-től a felsőoktatási felvételi során az intézményi pontok jogcímeit, mértéket és azok feltételeit már az intézmények egyedileg határozhatják meg.

Csak olyan jogcímen kapható intézményi pont, amelyet az intézmények a meghirdetett képzések oldalain közzétettek.

Bár egyetemenként eltérhet, hogy mire mennyi pontot adnak, a leggyakrabban az alábbiakért kapható intézményi pont:

emelt szintű érettségi vizsga

  • tanulmányi és művészeti versenyek
  • nyelvtudás
  • esélyegyenlőség
  • munkatapasztalat, önkéntes tevékenység
  • nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga
  • felvételi vizsga
  • kompetenciateszt
  • sporteredmények
  • szakképesítés
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél

Önkéntes katonai szolgálat

Az önkéntes katonai szolgálatra a felvételi tájékoztató külön is kitér, aminek pontozása a törvényben foglaltak szerint egységes az egyetemeken: összesen maximum 64 többletpont kapható.

Az eredmény igazolásához szükség lehet az alábbiakra:

  • 2024. október 1-től a kiképzés végrehajtásáért felelős Területvédelmi Ezred parancsnoka által kiállított igazolás
  • a 2024. október 1-jét megelőzően kiállított igazolások esetében a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiadott igazolások fogadhatók el

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.