Ilyen többletpontokat kaphattok a 2025-ös felvételin

2025-ben is vannak szokatlan intézményi pontok bizonyos egyetemeken.

  • Székács Linda

Ahogy az már a 2024-es felsőoktatási felvételin is érvényben volt; 2025-ben is az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mire, és pontosan hány többletpontot - intézményi pontot - adnak a felsőoktatási felvételi eljárás során.

Ezért amellett, hogy továbbra is járnak többletpontok a(z)

  • esélyegyenlőségért,
  • sporteredményekért,
  • tanulmányi, sport- vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • emelt szintű érettségiért, és
  • nyelvvizsgáért,

egyes egyetemeken kifejezetten furcsa intézményi pontok is vannak.

Jutalmazhatják például, ha valaki elvégzi az egyetem saját érettségi felkészítőjét, részt vesz a nyílt napon, vagy bizonyos, az egyetem által preferált középiskolában érettségizett. Sőt, van olyan egyetem is, ahol azért is jár extra pont, ha valamelyik szülő vagy rokon korábban ott tanult.

Egyházi egyetemek esetében járhat többletpont arra, ha valaki egyházi középiskolában végzett, járt hittanórára vagy folytatott különböző hitéleti tevékenységeket, például templomi szolgálatot, ministrálást, vagy önkénteskedést.

Hogy átlátható legyen az intézményi pontok új rendszere, mindenképp nézzétek meg a számotokra szimpatikus egyetemek tájékoztatóit.

Intézményi pontok

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.