Már csak pár napig lehet jelentkezni az őszi érettségire

Mutatjuk, meddig jelentkezhettek még a 2024-es őszi érettségire.

Ha még idén szeretnétek érettségizni, akkor az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket - írja az Oktatási Hivatal.

Ha véletlenül lecsúsznátok a határidőről, abban az esetben a jelentkezést fogadó intézménybe igazolási kérelmet nyújthattok be a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül. Az kérelem elfogadásáról pedig a jelentkezést fogadó intézmény font döntést hozni.

Hol lehet vizsgázni?

A vizsgaszervezésre kijelölt iskolák listáját itt tekinthetitek meg.

Hogyan kell jelentkezni?

Ha semmilyen középiskolával vagy szakképző intézménnyel nem álltok már jogviszonyban, akkor a területileg illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalokban jelentkezhettek az érettségire:

  • a jelentkezési időszakban ügyfélkapus azonosítást követőe az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal,
  • az OH oldaláról letölthető jelentkezési lappal,
  • postai úton tértivevényes küldeményben,
  • e-papír szolgáltatással
  • vagy személyesen
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.