Ilyen vizsgákra számíthattok az első egyetemi félév végén

Az egyetem eleje a gólyatábor és a szaktársak megismerése miatt kifejezetten bulis tud lenni, de idővel azért a tanulásnak is neki kell állni. A legtöbb szakon már év közben is számíthattok számonkérésekre.

  • Tornyos Kata

Alapavetően a vizsgaidőszakban kell számot adnotok a tudásotokról. A szorgalmi időszak után várnak majd rátok a vizsgák. Ilyenkor már nincsenek órák, csak számonkérések. A tantárgyak közül az előadások zárulnak vizsgával, a szemináriumokon, vagyis a gyakorlatibb órákon általában az év közben nyújtott teljesítményt értékelik. Ha a vizsga nem sikerül, utóvizsgát, vagyis UV-t tehettek. Itt megnézhetitek, hogy melyik egyetemen hogy alakul a félév, meddig lesznek órák és mikor kezdődik a vizsgaidőszak.

A szemináriumokon általában ZH-t íratnak a diákokkal az oktatók. A ZH a zárthelyi dolgozat rövidítése. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet.

Ha megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és tennivalótól, akkor egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy zökkenőmentesen kezdődjön az első egyetemi félév. Ezt itt tudjátok elolvasni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István