Ilyen vizsgákra számíthattok az első egyetemi félév végén

Az egyetem eleje a gólyatábor és a szaktársak megismerése miatt kifejezetten bulis tud lenni, de idővel azért a tanulásnak is neki kell állni. A legtöbb szakon már év közben is számíthattok számonkérésekre.

  • Tornyos Kata

Alapavetően a vizsgaidőszakban kell számot adnotok a tudásotokról. A szorgalmi időszak után várnak majd rátok a vizsgák. Ilyenkor már nincsenek órák, csak számonkérések. A tantárgyak közül az előadások zárulnak vizsgával, a szemináriumokon, vagyis a gyakorlatibb órákon általában az év közben nyújtott teljesítményt értékelik. Ha a vizsga nem sikerül, utóvizsgát, vagyis UV-t tehettek. Itt megnézhetitek, hogy melyik egyetemen hogy alakul a félév, meddig lesznek órák és mikor kezdődik a vizsgaidőszak.

A szemináriumokon általában ZH-t íratnak a diákokkal az oktatók. A ZH a zárthelyi dolgozat rövidítése. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet.

Ha megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és tennivalótól, akkor egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy zökkenőmentesen kezdődjön az első egyetemi félév. Ezt itt tudjátok elolvasni.

 

 

Hozzászólások

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.