Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.
A kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás – olvasható a hvg360-on.
Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.
Idén a tavalyinál közel 5 százalékkal kevesebb, 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik magyar egyetemre vagy főiskolára. Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.
„Nem kell az ilyen kijelentéseket komolyan venni, azok csak a politikai propaganda részei” – mondta a hvg-nek Polónyi István oktatáskutató. Szerinte épp a kormány felsőoktatás-politikájának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a 2010-es években még a túl sok diplomásról beszéltek, és arról, hogy „egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál”. Akkor ugyanis egy elitista felsőoktatásban gondolkodott a kormány, azóta pedig a tömegoktatás felé vették az irányt. Ezt bizonyítja, hogy már akár emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül is lehet felvételizni.
A minimális ponthatár eltörlése miatt pedig vannak olyan egyetemi szakok, ahova 80-90 ponttal is be lehetett kerülni. Az idei felvételin egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.
Pólónyi szerint az alacsony ponthatárok minőségileg egy még inkább sokszínű felsőoktatást eredményeznek majd. Szerinte az extrém alacsony pontszámmal egyetemre kerülő hallgatóknak alig van esélyük elvégezni a képzést, a száznál alacsonyabb pontszámról azt mondta, hogy az írni-olvasni tudás szintje lehet. Az egyes diplomák különböző értékét a munkaadók is gyorsan be fogják árazni majd.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
