Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.
A kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás – olvasható a hvg360-on.
Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.
Idén a tavalyinál közel 5 százalékkal kevesebb, 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik magyar egyetemre vagy főiskolára. Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.
„Nem kell az ilyen kijelentéseket komolyan venni, azok csak a politikai propaganda részei” – mondta a hvg-nek Polónyi István oktatáskutató. Szerinte épp a kormány felsőoktatás-politikájának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a 2010-es években még a túl sok diplomásról beszéltek, és arról, hogy „egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál”. Akkor ugyanis egy elitista felsőoktatásban gondolkodott a kormány, azóta pedig a tömegoktatás felé vették az irányt. Ezt bizonyítja, hogy már akár emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül is lehet felvételizni.
A minimális ponthatár eltörlése miatt pedig vannak olyan egyetemi szakok, ahova 80-90 ponttal is be lehetett kerülni. Az idei felvételin egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.
Pólónyi szerint az alacsony ponthatárok minőségileg egy még inkább sokszínű felsőoktatást eredményeznek majd. Szerinte az extrém alacsony pontszámmal egyetemre kerülő hallgatóknak alig van esélyük elvégezni a képzést, a száznál alacsonyabb pontszámról azt mondta, hogy az írni-olvasni tudás szintje lehet. Az egyes diplomák különböző értékét a munkaadók is gyorsan be fogják árazni majd.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
