Felvételi 2024: nagyjából az írni-olvasni tudással is be lehetett kerülni idén egyetemre

Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.

  • Tornyos Kata

A kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás – olvasható a hvg360-on.

Július 24-én este 20:00-kor kihirdették a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak, akiknek törlődött az E-felvételi rendszeréből a 11. osztályos középiskolai bizonyítványa, másoknak nem számoltak el nyelvvizsgáért vagy versenyeredményért járó intézményi pontokat.

Idén a tavalyinál közel 5 százalékkal kevesebb, 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik magyar egyetemre vagy főiskolára. Korábban a kormány még azzal bizonygatta a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.

„Nem kell az ilyen kijelentéseket komolyan venni, azok csak a politikai propaganda részei” – mondta a hvg-nek Polónyi István oktatáskutató. Szerinte épp a kormány felsőoktatás-politikájának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a 2010-es években még a túl sok diplomásról beszéltek, és arról, hogy „egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál”. Akkor ugyanis egy elitista felsőoktatásban gondolkodott a kormány, azóta pedig a tömegoktatás felé vették az irányt. Ezt bizonyítja, hogy már akár emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül is lehet felvételizni.

A minimális ponthatár eltörlése miatt pedig vannak olyan egyetemi szakok, ahova 80-90 ponttal is be lehetett kerülni. Az idei felvételin egyes egyetemekre 440 pont alatt nem lehetett bejutni, máshová a többletpontok nélküli színkettes bizonyítvány is elég volt. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy mik a 2024-es felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatárai.

Pólónyi szerint az alacsony ponthatárok minőségileg egy még inkább sokszínű felsőoktatást eredményeznek majd. Szerinte az extrém alacsony pontszámmal egyetemre kerülő hallgatóknak alig van esélyük elvégezni a képzést, a száznál alacsonyabb pontszámról azt mondta, hogy az írni-olvasni tudás szintje lehet. Az egyes diplomák különböző értékét a munkaadók is gyorsan be fogják árazni majd.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.