Érettségi 2024: magyarból rosszabbul teljesítettek a diákok, mint tavaly

2020 óta még sohasem lett ennyire alacsony a középszintű magyarérettségik átlaga.

2024. július 3-án, a középszintű szóbeli vizsgákkal sikeresen és eredményesen zárult a május-júniusi vizsgaidőszak: több mint 3 000 bizottság előtt mintegy 112 000-en tettek érettségi vizsgát. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint "idén is az elmúlt évek átlagának megfelelően teljesítettek."

A tavaszi vizsgaidőszakban 208 779 rendes, 117 937 előrehozott és 12 390 szintemelő vizsgát tettek az érettségizők; az ismétlő, kiegészítő, javító, illetve pótló vizsgák száma együttesen több mint 8 000 volt.

Az összes megszerzett jegy átlaga idén a 3,81 lett, ami egy kicsivel alacsonyabb a tavalyi 3,84-nél.  Az összes érettségi mintegy 0,99 százaléka lett elégtelen.

A diákok a fő tárgyak közül középszintén idén is matekból teljesítettek a leggyengébben, az átlaguk ugyanis 53,71 százalék lett, ami néhány százalékponttal, de meghaladti a tavalyi átlagot.

A korábbi évekhez képest idén a fő tárgyak közül a legtöbbet magyar nyelv és irodalomból rontottak a vizsgázók, hiszen átlagosan csak 60,61 százalékot értek el, amely mintegy 4 százalékponttal lett gyengébb a 2023-as átlageredménynél, ennél még közvetlenül koronavírus-járvány után is jobbat írtak a diákok.

Érdemes megjegyezni, hogy az érettségi 2024-ben magyarból sokat változott még szerkezetében is, például a feladatsorba bekerült egy irodalmi feladatlap is, ahol rengeteg adatot többek között memoritereket is kérhetnek számon írásban.

Jó hír, hogy emelt szinten a magyart leszámítva valamennyi kiemelt tárgyból az elmúlt öt év átlagánál jobb eredményt értek el.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.