Érettségi 2024: magyarból rosszabbul teljesítettek a diákok, mint tavaly

2020 óta még sohasem lett ennyire alacsony a középszintű magyarérettségik átlaga.

2024. július 3-án, a középszintű szóbeli vizsgákkal sikeresen és eredményesen zárult a május-júniusi vizsgaidőszak: több mint 3 000 bizottság előtt mintegy 112 000-en tettek érettségi vizsgát. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint "idén is az elmúlt évek átlagának megfelelően teljesítettek."

A tavaszi vizsgaidőszakban 208 779 rendes, 117 937 előrehozott és 12 390 szintemelő vizsgát tettek az érettségizők; az ismétlő, kiegészítő, javító, illetve pótló vizsgák száma együttesen több mint 8 000 volt.

Az összes megszerzett jegy átlaga idén a 3,81 lett, ami egy kicsivel alacsonyabb a tavalyi 3,84-nél.  Az összes érettségi mintegy 0,99 százaléka lett elégtelen.

A diákok a fő tárgyak közül középszintén idén is matekból teljesítettek a leggyengébben, az átlaguk ugyanis 53,71 százalék lett, ami néhány százalékponttal, de meghaladti a tavalyi átlagot.

A korábbi évekhez képest idén a fő tárgyak közül a legtöbbet magyar nyelv és irodalomból rontottak a vizsgázók, hiszen átlagosan csak 60,61 százalékot értek el, amely mintegy 4 százalékponttal lett gyengébb a 2023-as átlageredménynél, ennél még közvetlenül koronavírus-járvány után is jobbat írtak a diákok.

Érdemes megjegyezni, hogy az érettségi 2024-ben magyarból sokat változott még szerkezetében is, például a feladatsorba bekerült egy irodalmi feladatlap is, ahol rengeteg adatot többek között memoritereket is kérhetnek számon írásban.

Jó hír, hogy emelt szinten a magyart leszámítva valamennyi kiemelt tárgyból az elmúlt öt év átlagánál jobb eredményt értek el.

 

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.