Ilyen lett az 5 legnépszerűbb mesterképzés ponthatára

A mesterképzések közül első helyen idén a pszichológia szakot jelölték meg a legtöbben (852 jelentkező), a második legnépszerűbb szak pedig a vezetés és szervezés (496 jelentkező) volt. Mutatjuk milyen ponthatárokat kellett elérnie az ide jelentkezőknek.

Közel 121 ezer diák jelentkezett idén a felsőoktatásba, amelynek mintegy 20 százaléka valamelyik egyetem mesterképzésre szeretett volna bejutni. Július 24-én lezajlott a ponthatárhúzás, és kiderült, kiknek sikerült a felvételi.

Itt találjátok a 2024-es felvételi összes ponthatárát.

Ponthatárok 2024

Összegyűjtöttük, hogy milyen ponthatárokat húztak az öt legnépszerűbb államilag finanszírozott mesterképzésen:

pszichológia

  • ELTE: 72 pont
  • KRE: 55 pont
  • PPKE: 65 pont
  • PTE: 85 pont

vezetés és szervezés

  • CORVINUS: 75 pont
  • BME: 79 pont
  • DE: 74 pont
  • ME: 77 pont

marketing

  • BGE: 71 pont
  • METU (angol): 74 pont
  • OE: 87 pont
  • SZTE: 93 pont

programtervező informatikus

  • DE: 72 pont
  • ELTE: 80 pont
  • SZE (angol): 74 pont
  • EKKE (angol): 78 pont

tanári

  • ELTE (biológia): 85 pont
  • PPKE (magyar): 86 pont
  • DE (történelem): 81 pont
  • NYE (kémia): 83 pont
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.