Minden vizsgázó fellélegezhet: véget ért a 2024-es tavaszi érettségi

Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.

Két hónapon át, május 3. és július 3. között 1161 helyszínen több mint 112 700-an vizsgáztak a 2024-es a tavaszi érettségin. A diákok az írásbeliket már májusban letudták, június 5-12. között pedig az emelt szóbelik következtek, amiket végül a középszintű szóbelik zártak.

Bár a nehezén már túl vannak az érettségizők, néhány dologra még oda kell figyelniük a következő hetekben.

Meddig tart az ügyintézés?

Az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak július 10-ig tart. Eddig lehet:

  • feltölteni a jelentkezési határidőt követően szerzett dokumentumokat,
  • módosítani a jelentkezési helyek sorrendjén (egy alkalommal), illetve egyes adatokon,
  • vonható vissza egy-egy, vagy az összes jelentkezési hely
  • felvenni új jelentkezési helyet.

Fontos azonban tudni, hogy új jelentkezést csak akkor lehet felvenni, ha egy adott szaknak a jelentkezés során már az állami ösztöndíjas formája meg lett jelölve. Ebben az esetben költségtérítéses párját is hozzá lehet adni a jelentkezéshez.

Mikor jönnek a ponthatárok?

A ponthatárokra sem kell már sokat várni, július 24-én ugyanis azok is kiderülnek. Az ország több pontján idén is szerveznek erre az alkalomra ponthatárváró rendezvényeket. A budapesti, a szegedi és a veszprémi Pont Ott Partiról is kikerültek már információk.

Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl az Eduline-on sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.