Ezeket a dokumentumokat NEM kell feltölteni az E-felvételibe

Vannak dokumentumok, amiket közhiteles nyilvántartásból emelnek át, és központilag dolgoznak fel, azok feltöltésével tehát nektek nem kell foglalkoznotok az E-felvételi rendszerében. Mutatjuk, mik ezek.

  • Székács Linda

Július 10-ig lehet feltöteni az E-felvételi rendszerébe azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezés leadása után szereztetek meg. Ez lehet bármilyen intézményi pontot igazoló dokumentum vagy bizonyítvány; például versenyeredmények, nyelvvizsga, vagy maga az érettségi bizonyítvány, hiszen a szóbeli érettségik július 3-ig tartanak.

Ezek közül a dokumentumok közül azonban több is van, amiknek a feltöltésével nem kell bajlódnotok, hiszen azokat központilag dolgozzák fel és emelik át őket az E-felvételi rendszerébe.

Ezekről a felvi.hu közzé is tett egy listát, ami szerint NEM kell nektek feltölteni az E-felvételi rendszerébe a 2006. után szerzett

  • érettségi bizonyítványt vagy tanúsítványt,
  • felsőoktatásban szerzett bármilyen oklevelet,
  • szakképesítést igazoló dokumentumokat, legyen az középfokú szakképzettséget igazoló oklevél, szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány vagy OKJ bizonyítvány,
  • sporteredményeket,
  • önkéntes katonai szolgálat igazolását,

továbbá névváltoztatásról szóló igazolást és magyarországi tartózkodási igazolást sem, ha ezek valamelyike érint titeket.

Amennyiben viszont a felsoroltak közül bármelyiket is 2006. előtt szereztétek, azokat fel kell töltenetek a rendszerbe, mégpedig szkennelve, vagy jól látható kép formájában.

Legyetek ugyanakkor türelemmel; a dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, így időbe telhet, mire megjelennek a rendszerben és látjátok, hogy eddig hány pontot szereztetek.

"Nincs gond, ha néhány nap után még mindig feldolgozatlannak látjuk, sorra fog kerülni – és akkor sem kell megijedni, ha ugyanazt több intézménynek is feltöltöttük és az egyik már elbírálta, a másik még nem, az intézmények nem egyforma sorrendben haladnak a feldolgozással" - figyelmeztet a Felvi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.