Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb a verseny.
Hamarosan kiderül, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik.
A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait is összesítve a legtöbben - 6801 fő - gazdálkodási és menedzsment alapképzésre készülnek, ami évről évre letaszíthatatlan a népszerűségi lista éléről.
A gazdálkodási és menedzsmentet 4948 jelentkezővel idén a pszichológia követi, majd 4178 jelentkezővel az osztatlan jogász képzés is felfér a képzeletbeli dobogóra.
3641 jelentkező ápolás és betegellátás alapszakra készül, ami így a felvételi negyedik legnépszerűbb képzése, 3581-en pedig kereskedelem és marketingre jelentkeztek első helyen, nappali vagy levelező tagozatra, önköltséges vagy állami képzési formára.
Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mikor jönnek a ponthatárok?
A ponthatáárhúzás idén július 24-én lesz, amire országszerte ponthatárváró rendezvényekkel és koncertekkel készülnek. A veszprémi Pont Ott Partin például a VALMAR, Szegeden a Carson Coma, Pécsett pedig T. Danny fog fellépni a ponthatárok kihirdetése után. De lesz Pont Ott Parti Egerben, és feltételezhetően Budapesten is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
