Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb a verseny.
Hamarosan kiderül, hogy a mintegy 121 ezer jelentkező közül kik azok, akik a szeptembert valamelyik magyar felsőoktatási intézmény alap-, osztatlan- vagy mesterképzésén kezdhetik.
A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait is összesítve a legtöbben - 6801 fő - gazdálkodási és menedzsment alapképzésre készülnek, ami évről évre letaszíthatatlan a népszerűségi lista éléről.
A gazdálkodási és menedzsmentet 4948 jelentkezővel idén a pszichológia követi, majd 4178 jelentkezővel az osztatlan jogász képzés is felfér a képzeletbeli dobogóra.
3641 jelentkező ápolás és betegellátás alapszakra készül, ami így a felvételi negyedik legnépszerűbb képzése, 3581-en pedig kereskedelem és marketingre jelentkeztek első helyen, nappali vagy levelező tagozatra, önköltséges vagy állami képzési formára.
Azt, hogy egyes szakokra összesen hányan jelentkeztek - tehát a jelentkezési listájuk második, harmadik vagy sokadik helyén - az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mikor jönnek a ponthatárok?
A ponthatáárhúzás idén július 24-én lesz, amire országszerte ponthatárváró rendezvényekkel és koncertekkel készülnek. A veszprémi Pont Ott Partin például a VALMAR, Szegeden a Carson Coma, Pécsett pedig T. Danny fog fellépni a ponthatárok kihirdetése után. De lesz Pont Ott Parti Egerben, és feltételezhetően Budapesten is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
