Felvételi 2024: mennyi pontot ér az emelt szintű érettségi?

A BME-n több pontot érhet, ha emelt érettségit tesztek, mint az ELTE-n vagy a Corvinuson. Megnéztük, hogy egyes egyetemeken mennyit ér az emelt érettségi.

2024-től megváltozik a felvételi pontszámítás: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

A felvi.hu tájékoztatása szerint az intézményi pontok jogcímeit, mértékét, továbbá azok feltételeit minden intézmény egyedileg határozza meg, amelyre maximum 100 pontot adhatnak.

Így pontozzák az egyetemek az emelt szintű érettségit:

BME

  • emelt szintű érettségi (legalább 40%): 60 pont
  • emelt szintű érettségi (25% felett, de 40% alatt): 20 pont

ELTE

  • emelt szintű érettségi (legalább 45%): 50 pont

Corvinus

  • emelt szintű érettségi: 50 pont

BGE

  • emelt szintű érettségi (legalább 45%): 50 pont
Bár a Corvinus Egyetem kivételt képez, általában az egyetemek pontszámítási szabályaiban szerepel, hogy az emelt szintű érettségiért járó intézményi pontokhoz teljesíteni kell egy minimum százalékot. A legtöbb esetben 45 százalék felett járnak az emelt érettségiért a pluszpontok.

Érdemes kiemelni, hogy a BME 10 ponttal többet ad az emelt szintű érettségiért, mint a legtöbb egyetem. A minimum százalék is alacsonyabb náluk, így már a 40 százalékos eredményért  60 pluszpont jár, 25% felett pedig 20 pont.

 

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.