Kell fizetni a javító érettségi vizsgáért?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

Úgy érzem, nagyon rosszul sikerült a matekérettségim, és a hosszú feladatoknál még a 12 százalék sem lesz meg. Kell érte fizetnem, ha ősszel javító érettségit tennék?

- futott be a kérdés az Eduline postaládájába.

Május 27-én az olasz nyelvvel véget értek az idei írásbeli érettségi vizsgák. Hamarosan kiderül, hogy sikerültek a dolgozatok, hiszen a megtekintések a júniusi szóbelik előtt lesznek.

A középszintű írásbeli érettségiket így:

Középszintű érettségi

80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Az emelt szintű vizsgákat pedig így pontozzák:

Emelt szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

A vizsga egyik legfontosabb szabálya ugyanakkor, hogy míg a 2-es érdemjegyhez legalább 25 százalékot kell elérnetek az írásbelin, arra is ügyelnetek kell, hogy vizsgarészenként meglegyen a 12 százalék. Az idegen nyelvi érettségik például négy vizsgarészből; olvasott- és hallott szöveg értéséből, nyelvhelyességből és íráskészségből állnak. Hiába teljesítetek jól azonban egy kivételével az összes vizsgarészen: ha az egyikből nincs meg a minimum 12 százalék, sajnos sikertelen az érettségitek, tehát egyest kaptok és megbuktok.

Javítani legközelebb az őszi érettségin tudtok, amiért első alkalommal nem kell fizetnetek. Amennyiben azonban ez sem sikerül, a következő alkalommal már mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok.

Jó hír azonban, hogy ha minden vizsgarészből megvan legalább a 12 százalék, akkor mehettek szóbelizni, ami felhúzhatja az eredményetek.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.