Kell fizetni a javító érettségi vizsgáért?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

Úgy érzem, nagyon rosszul sikerült a matekérettségim, és a hosszú feladatoknál még a 12 százalék sem lesz meg. Kell érte fizetnem, ha ősszel javító érettségit tennék?

- futott be a kérdés az Eduline postaládájába.

Május 27-én az olasz nyelvvel véget értek az idei írásbeli érettségi vizsgák. Hamarosan kiderül, hogy sikerültek a dolgozatok, hiszen a megtekintések a júniusi szóbelik előtt lesznek.

A középszintű írásbeli érettségiket így:

Középszintű érettségi

80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Az emelt szintű vizsgákat pedig így pontozzák:

Emelt szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

A vizsga egyik legfontosabb szabálya ugyanakkor, hogy míg a 2-es érdemjegyhez legalább 25 százalékot kell elérnetek az írásbelin, arra is ügyelnetek kell, hogy vizsgarészenként meglegyen a 12 százalék. Az idegen nyelvi érettségik például négy vizsgarészből; olvasott- és hallott szöveg értéséből, nyelvhelyességből és íráskészségből állnak. Hiába teljesítetek jól azonban egy kivételével az összes vizsgarészen: ha az egyikből nincs meg a minimum 12 százalék, sajnos sikertelen az érettségitek, tehát egyest kaptok és megbuktok.

Javítani legközelebb az őszi érettségin tudtok, amiért első alkalommal nem kell fizetnetek. Amennyiben azonban ez sem sikerül, a következő alkalommal már mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok.

Jó hír azonban, hogy ha minden vizsgarészből megvan legalább a 12 százalék, akkor mehettek szóbelizni, ami felhúzhatja az eredményetek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.