Minden, amit a csütörtöki franciaérettségiről tudni kell

Csütörtökön reggel 8-kor kezdődik az emelt-és a középszintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. A francia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.

Idén is sokan érettségiznek franciából, hiszen ez is egy olyan idegen nyelv, ami később, a munkaerőpiacon is előnyt jelent.

Hány pontos a franciaérettségi?

A középszintű francia érettségin az írásbelire összesen 180 perce lesz a diákoknak, amivel összesen 117 pontot szerezhetnek. Azoknak, akik emelt szinten érettségiznek franciából, 240 percük lesz a feladatlapra, amelyre 120 pontot kaphatnak.

A franciaérettségi is négy részes

Minden idegen nyelvi érettségi írásbeli vizsgája, így a franciáé is – közép- és emelt szinten egyaránt – 4 részből épül fel: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, illetve íráskészség. Azonban azt jó tudni, hogy az egyes részekre jutó idő és pontszám közép- és emelt szinten különbözik:

A középszintű franciaérettségin:

  • az olvasott szöveg értése 60 perces és maximum 33 pontos,
  • a nyelvhelyesség 30 perces és 18 pontos,
  • a hallott szöveg értése szintén 30 perces és 33 pontot ér,
  • az íráskészség pedig 60 percből áll és 33 pontos.

Emelt szintű vizsgánál az első részre 70, a másodikra 50, a harmadikra 30, míg a negyedik részre 90 perc jut. Mindegyik részre pedig maximum 30-30 pontot kaphatnak az érettségizők.

Olvasott szövegértés

Az olvasott szöveg franciából lehet például egy utasítás, tájékoztató szöveg, illetve levél, újságcikk. Ezekhez pedig többek között az alábbi feladattípusok tartozhatnak:

  • feleletválasztás
  • igaz/hamis állítások
  • képek és címek, illetve címek és szövegrészek párosítása

Fontos, hogy franciából középszinten meg kell érteni a szöveg lényegét, a benne lévő kulcsinformációkat. Emelt szinten persze már részletesebben kell értelmezni például a szöveg szerzőjének a véleményét, és sokkal jobban kell figyelni a részletekre is.

Nyelvhelyesség

Ennél a résznél azt nézik, mennyire vannak tisztában a diákok az adott szintnek megfelelő szókinccsel, nyelvtannal és kifejezésekkel.

Franciából a nyelvhelyességi résznél előfordulhat, hogy például hiányos mondatokat vagy szövegeket kell kiegészítenie az érettségizőknek úgy, hogy négy válaszlehetőséget kapnak mellé. Lehet kiemelt mondatrészek helyének azonosítása is, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) beillesztése a szövegbe, illetve a szöveg átalakítása megadott szempontok alapján. A feladatsor középszinten 3-4 feladatból, emelt szinten pedig 4-5 feladatból áll.

Hallott szöveg értése

A hallott szövegértés azt vizsgálja, hogy az érettségizők mennyire értik meg az anyanyelvi beszédet. A hallgatott szövegek lehetnek többek között közérdekű bejelentések, rögzített telefonos szövegek, utasítások, médiaközlemények, beszélgetések, interjúk, beszámolók vagy akár ismeretterjesztő írások is. Mindegyiket a diákok kétszer hallgathatják meg.

A feladatok lehetnek például feleletválasztósak, igaz/hamis állításosak, de az is előfordulhat, hogy egy nyomtatványt kell kitölteni vagy hiányos mondatokat kell kiegészíteni.

Íráskészség

Ez a vizsgarész két feladatból áll: az elsőben egy interakciós és tranzakciós, rövidebb szöveget, a második feladatban pedig egy hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget kell írniuk az érettségizőknek. Emelt szinten pedig a diákoknak arra is figyelniük kell, hogy a középszinthez képest általánosabb nézőpontból közelítsék meg a témákat.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

A francia írásbeli érettségin közép- és emelt szinten egyaránt nyomtatott szótár használható, de csak és kizárólag az írásbeli vizsga IV. részéhez, vagyis az íráskészséghez. A szótárakat a diákok maguknak biztosítják. Ez lehet egy- vagy kétnyelvű is.

Mi a helyzet a szóbelivel?

Az emelt szintű szóbeli vizsgákat idén június 5-12. között, a középszintűeket pedig június 17. és július 3. között tartják.

Mindkét szinten franciából is tételeket kell majd húzni, de ezek kidolgozására nem lesz külön idő megadva. Középszinten a tételeket az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozta meg.

A szóbeli első részében a vizsgáztató tanárral kell majd beszélgetnie a diáknak egy adott témában. Ezt követi majd az önálló kifejtés (szintén egy húzott témáról), a kapott képek alapján, végül pedig egy szituációs, szerepjátékos feladat a kapott témakörben, szintén az egyik vizsgáztató pedagógussal.

A szóbeli vizsga középszinten 15, emelt szinten 20 perces. A szóbeli 33 pontos, míg emelt szinten legfeljebb 30 pontos.

Érdemes franciául tanulni

Laure du Teilhet de Lamothe francia oktatási együttműködési attasé elmondta, hogy Franciaország az egyik legnagyobb befektető Magyarországon, a francia vállalatokhoz pedig rendszeresen keresnek franciául beszélő munkaerőt.

De általánosságban is igaz, hogy aki az angol mellett beszél franciául is, nagyobb eséllyel indul az országos vagy akár a nemzetközi munkaerőpiacon, ugyanis az üzleti életben a francia a harmadik leginkább használatos nyelv.

-  tette hozzá az oktatási attasé, majd megjegyezte, hogy nem utolsósorban francia a nemzetközi kapcsolatok nyelve is: hivatalos és munkanyelve az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, az UNESCO-nak, a NATO-nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Nemzetközi Vöröskeresztnek és több nemzetközi bírósági intézménynek, de franciául beszélnek az európai uniós intézmények három székhelyén is: Strasbourgban, Brüsszelben és Luxembourgban.

Laure du Teilhet de Lamothe szerint a franciatanulás a motivációtól, a rendszerességtől és a célnyelvben való elmélyülés szintjétől is függ. Ahhoz, hogy valaki kezdő szintről (A1) egy középfokú szintre (B2) eljusson franciából, körülbelül 500-600 órára van szüksége.

Ha valaki pedig erre a szintre a középiskola végéig eljut, akkor franciából érettségizhet is.

A harmadik hét részletes menetrendjével ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?