Emelt földrajzérettségi: nem a javítási útmutatóban, hanem a tankönyvben volt a hiba

Az Oktatási Hivatal is elismerte, hogy egy, az emelt szintű földrajzérettségire felkészítő tankönyvben az egyik táblázat rossz, de emiatt nem módosítják a javítási útmutatót.

Az Eduline szerkesztősége még a múlt héten kapott egy olvasói levelet, melyben az emelt szintű földrajzérettségi 9. feladatánál a javítókulcs csak azt fogadja el, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak, ehhez képest ezek az országok a Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához című tankönyv egy táblázatában a centrumhoz sorolva jelennek meg.

A témával kapcsolatban megkerestük az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a diákok órán a katalógusban szereplő tankönyvekből azt tanulják, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak – ahogyan az a hivatkozott emelt szintű földrajz érettségi nyilvánosságra hozott hivatalos javítási-értékelési útmutatójában is szerepel.

A Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához tankönyv 134. oldalán is így szerepelnek ezek az országok,

a kiadvány 135. oldalán közzétett táblázatban valóban másként jelennek meg az országok.

Az Oktatási Hivatal emiatt az emelt szintű földrajzérettségi javítási útmutatóját nem módosítja, de azt jelezték az Eduline-nak, hogy az emelt szintű gyűjteményben kijavítják a táblázatban a hibát.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.