Egy helyen hibás lehet az emelt földrajzérettségi megoldókulcsa

Egy olvasói levél szerint a 9. feladat egyik pontja kérdéses, az Oktatási Hivatal szerint a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt.

Az Eduline szerkesztősége kapott egy olvasói levelet, melyben az emelt szintű földrajzérettségi 9. feladatánál a javítókulcs csak azt fogadja el, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak, ehhez képest ezek az országok a Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához című tankönyvben a centrumhoz sorolva jelennek meg.

Frissítés: az esettel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt is megkerestük, válaszukban elárulták, hogy a kérdésben jelzett témát – a Nemzeti alaptanterv részeként – minden gimnazista, tehát nem csupán a tárgyból – emelt szintű – érettégi vizsgára készülők, részletesen megismeri földrajz órán.

"A diákok mind tanórán, mind a Tankönyvkatalógusban szereplő tankönyvekből azt tanulják, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak – ahogyan az a hivatkozott emelt szintű földrajz érettségi nyilvánosságra hozott hivatalos javítási-értékelési útmutatójában is szerepel. Az Ön által hivatkozott gyűjtemény 134. oldali térképén is a fenti besorolás szerint láthatók a nevezett országok; a kiadvány 135. oldalán közzétett táblázatban valóban másként jelennek meg az országok. Tekintettel a fentiekre a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt. Az emelt szintű gyűjteményben a táblázatot módosítjuk " – írják.

Az emelt földrajzérettségi feladatlapját és megoldókulcsát ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.