Egy helyen hibás lehet az emelt földrajzérettségi megoldókulcsa

Egy olvasói levél szerint a 9. feladat egyik pontja kérdéses, az Oktatási Hivatal szerint a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt.

Az Eduline szerkesztősége kapott egy olvasói levelet, melyben az emelt szintű földrajzérettségi 9. feladatánál a javítókulcs csak azt fogadja el, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak, ehhez képest ezek az országok a Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához című tankönyvben a centrumhoz sorolva jelennek meg.

Frissítés: az esettel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt is megkerestük, válaszukban elárulták, hogy a kérdésben jelzett témát – a Nemzeti alaptanterv részeként – minden gimnazista, tehát nem csupán a tárgyból – emelt szintű – érettégi vizsgára készülők, részletesen megismeri földrajz órán.

"A diákok mind tanórán, mind a Tankönyvkatalógusban szereplő tankönyvekből azt tanulják, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak – ahogyan az a hivatkozott emelt szintű földrajz érettségi nyilvánosságra hozott hivatalos javítási-értékelési útmutatójában is szerepel. Az Ön által hivatkozott gyűjtemény 134. oldali térképén is a fenti besorolás szerint láthatók a nevezett országok; a kiadvány 135. oldalán közzétett táblázatban valóban másként jelennek meg az országok. Tekintettel a fentiekre a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt. Az emelt szintű gyűjteményben a táblázatot módosítjuk " – írják.

Az emelt földrajzérettségi feladatlapját és megoldókulcsát ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

 

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.